Szafari, 1. rész

elefántok egy szafariban

Többrészes témánk egy igazi jogi csemege, a jogalkalmazók rémálma, egy olyan fogalom, amely nem szerepel jelenleg egyetlen hatályos szabályozásban sem, holott maga az intézmény 2020 májusa óta működik egy Pest megyei településen: ez nem más, mint a szafari.

A 2020 tavaszi járványhelyzet visszavetette a gazdaság szereplőit, nem volt ez másképp a cirkuszokkal sem, így az egyik kitalálta, hogy a több éve már téli szálláshelyként működő ingatlanán lekerít egy részt, melyet a pandémia idején szigorú szabályok betartása mellett, belépődíj fizetése mellett szigorúan gépjárműből megtekintve körbe lehet járni és közben a jogilag veszélyesnek minősülő vagy ebbe a kategóriába nem tartozó állatokat etetni lehet, illetve népszerű fotókat vagy videókat lehet készíteni róluk/velük amelyre aztán sok-sok lájk érkezik a közösségi oldalakon.

Már a nyitáskor sokan kérdezték jogászunkat, hogy véleménye szerint a szafari mint fogalom mit takar valójában és milyen szabályok vonatkozhatnak rá.

Azt le kell szögezni, hogy azért mert valamiről szó szerint nem szól egy jogszabály, még nem jelenti azt, hogy szabadon kivitelezhető, megtehető, folytatható, hiszen egyrészt irreális lenne elvárni, hogy az élet összes területét pontról pontra, követve az elkerülhetetlen fejlődést a világban minden jogszabály pontosan tükrözze, másfelől a jogalkalmazás egyik szépsége, hogy elsőre még teljesen egzaktnak tűnő fogalmakat is lehet adott helyzetben másképp értelmezni (és akkor most a sok bírósági perről nem is beszélünk, ahol a felek jellemzően homlokegyenesen ellentétesen vélekednek valamiről…).

Jogászunk szerint az akkor rendelkezésre álló információk szerint (belépődíj ellenében, bár ez pont nem lényeges, kijelölt útvonalról létesített állatbemutató, melyet az akkori információk szerint menazsériaengedéllyel, és egy az adott település polgármestere által a nyitás előtt kiadott elvi támogató határozat birtokában kezdtek meg) ez az intézmény nem más, mint állatkert, hiszen a jogszabály által meghatározott fogalom szerint évi 7 napnál több alkalommal folyik állatbemutató.

Időközben a szafari roppant népszerű lett és rengetegen látogatták, mígnem bekövetkezett az ott megtekinthető elefántok közül kettő váratlan és – egyelőre – rejtélyes halála (hiszen az okát a poszt közlése napján még nem tudjuk) és ez megint az érdeklődés középpontjába állította a szafarit, hogy vajon megfelelően működik-e, minden engedéllyel rendelkezik-e amely szükséges stb. stb.

A következő napokban bemutatjuk és elemezzük azokat a jogi véleményeket, melyeket hivatalos helyekről kaptunk, illetve kapott az Állatmentő Szolgálat Alapítvány (akiknek ezúton is megköszönjük a segítséget).

Az erre hivatott szervek véleményei közül 2:1 arányban végül úgy tűnik, hogy jogászunk véleménye is alátámasztásra került: a szafari – természetesen elsősorban az állatállományt, de más körülményeket is tekintve – állatkertnek minősül.

Mi ennek a jelentősége? Ahogyan a korábban nagy port felkavart zoo cafe esetében is (melyet végül az elégtelen tartási körülmények miatt be is záratott a NÉBIH, és ahol sajnos több egzotikus állat lelte addig halálát) állatkerti minősítésről beszélünk, vagyis az állatkerti jogszabályt szükséges alkalmazni a tartási hely minimum nagyságára, a fajonként lebontott biztonsági előírásokra, az ellátásra és még jónéhány fontos dologra.

Egyet ne feledjünk: amíg a bolond állatvédők “szabadságot akarnak adni zsiráfnak” addig lehet nevetni, amint a zsiráf (vagy bármely más veszélyes állat) kiszabadul egy ilyen helyről, közlekedési balesetet okoz, megtámad másik állatot-embert, az már nem nevetség tárgya.

Veszélyes állatokkal dolgozó bármely intézmény komoly felelőssége, hogy mind a saját állatállománya, mind az odalátogató és a közelben lakó emberek biztonsága érdekében betartsa a szabályokat.

(A képet a kozepsuli.hu oldalról vettük).