A cirkuszok története azzal kezdődik, amit ma állatkínzásként ismerünk és elítélünk. Értelmetlen ugyan a mai felfogásunk szerint ítélkezni az akkori szórakoztatóipar érdekei és az akkori közönség igényei felett, azonban nem mehetünk el mégsem szó nélkül e kezdő megállapítás mellett, ugyanis
egyes formái évszázadokat, évezredeket túléltek és a mai napig előfordulnak szerte a világban (bikaviadal, kakasviadal, egyéb állatok heccelése stb.).
A cirkusz kifejezés a circus (latin) illetve a kirkosz (görög) szóból ered, jelentése kör, porond, bár az első fellépőhelyek több ezer éve inkább ovális alakúak voltak a korabeli ábrázolások alapján. Ezekben főleg kocsiversenyeket, lovasbemutatókat, gladiátorviadalokat szerveztek, az idomított állatok harci viadalokban vettek részt más állatokkal illetve emberekkel szemben. Az állatok vásárlási értékétől és az idomítás idejétől, költségeitől függően voltak feláldozható és megóvandó példányok, így az „állatvédelem” a korai időkben közgazdasági megfontolásokon alapult.
A középkorban a mai értelemben vett cirkusz összefonódott a korai színházi-színpadi fellépésekkel,mutatványos sátrakkal, vásári vigalmakkal, itt jellemzően különleges, ritka állatokat mutattak be különösebb idomítás nélkül, a nézőközönség pusztán a látványukért fizetett, produkció nem járt a
fizetségért.
A modern értelemben vett cirkusz (belépődíjért idomított állatok látványa egy erre szolgáló létesítményben) a londoni Philip Astley nevéhez kötődik a XVIII. században, aki a seregtől való leszerelése után lovasiskolát nyitott, majd idomított lovakkal tartott előadást. Érdekesség, hogy
igen rövid idő múlva újabb és újabb látványos elemeket volt kénytelen idomított lovai mellé bevinni a cirkuszba, hogy kellő számú közönséget tudjon bevonzani, így jelentek meg a produkcióban a későbbiekben akrobaták, kötéltáncosok, bűvészek is.
(A cirkuszi tematikához a posztok alapanyagát jogászunk tavalyi tanulmánya adja https://www.jogiforum.hu/publikaciok/1056).
(A képet a netflix.com oldalról vettük).
