Zoofília 5.

Mental disorders című könyv borítója

A szexuális zaklatás az erőről, az irányításról és a hatalomról szól. Az állatok szexuális zaklatása kezdeti figyelmeztető jel lehet más erőszakos bűncselekmények elkövetésére.

DeViney, Lane és Ressler kutatásaiban szereplő adatok szerint megdöbbentően magas számban kezdték az erőszakos bűncselekményeket elkövetők vagy például a pedofilok (!) karrierjüket állatkínzással, zoofíliával.

Magyar adatok hasonlóra nincsenek (persze mondhatjuk azt, hogy a magyar ember „nem ilyen”, de ez a tagadás már a szocialista jogtudományban sem jött be, sem a bűnözés elhalásáról, sem a szovjet ember bűnözésmentességéről).

A zoofília fogalmát először Richard von Krafft-Ebing használta a klinikai irodalomban, 1894-ben megjelent könyvében tudományos alapokra helyezve a deviáns viselkedéssel kapcsolatos ismereteket.

Jelenleg a pszichiátriai zavarokat besoroló kézikönyv (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders – DSM) kilenc különböző mentális zavart különböztet meg (exhibicionizmus, fetisizmus, frottőrizmus, pedofília, szexuális mazochizmus, szexuális szadizmus, transzvesztitizmus, voyeurizmus, pedonekrofília), az egyéb, a DSM-ben nem meghatározott közel 50 parafília között található meg a zoofília.

Érdekesség, hogy a kézikönyv korábbi kiadása a zoofíliát még mint önálló mentális zavart említi, a tudomány fejlődésével jutottak arra, hogy más zavarral jár együtt

A zoofil hajlam megjelenése elsősorban a pubertás időszakában, a szexuális érdeklődés és kísérletezés korszakában jellemző illetve abban az esetben, ha az illető nem találja a megfelelő partnert vágyai kiéléséhez így az állatok felé fordul (például gyermekkori abúzálás, társadalmi kirekesztettség, anatómiai deformitás miatt). A zoofil személyek az állatokat sokszor családtagnak tekintik, gyakran társas együttélésben élnek velük és őszintén hiszik, hogy az állat is szereti őket (ld. a talán leghíresebb történetet a témában Malcolm Brenner-ről a „dolphin-lover”-ről, aki őszintén hitte, hogy Dolly a delfin szerelmes belé, sőt gyakorlatilag a delfin választotta ki őt amikor először meglátta. Történetükről dokumentumfilm is készült.).

Helyhiány miatt nem fejtjük ki részletesen, hogy szakemberek kutatásai alapján milyen szakaszai, átmenetei lehetnek a zoofíliának, a lényeg az, hogy van akit pusztán a fantáziálás vagy az állat jelenléte, közelsége is kielégít, van aki fotókat, videókat gyűjt a témában, van akinek alkalmi együttlétekre van szüksége és van aki együtt él állati szerelmével.

Megjelenhet a zoofília szerepjátékban is, amikor állatok bőrébe bújt emberek létesítenek egymással kapcsolatot.

(Akit a téma részletesebben érdekel, a következő cikket ajánljuk figyelmébe: https://www.facebook.com/notes/%C3%A1llatv%C3%A9d%C5%91rs%C3%A9g/schreiter-katalin-zoonphilia-egy-m%C3%A1sik-vil%C3%A1g-2019-%C3%A1llatot-a-nemi-v%C3%A1gy-kiel%C3%A9g%C3%ADt%C3%A9s/2624848900860971/)