Méltatlanul alulkutatott téma ez – hasonlóan például az állatkínzás és az ember elleni erőszakos cselekmények összefüggéseihez – rengeteg külföldi kutatás és szakirodalom áll rendelkezésre, de itthon mintha nem érdekelné a szakembereket a téma.
Az utóbbi évek híres-hírhedt eseteit tekintve, melyek a sajtót is megjárták, biztos, hogy szükség volna ilyen kutatásokra, főleg annak tükrében, ahogy egy ilyen híradást az átlag kommentelők fogadni szoktak: megdöbbentő volt például a dunaharaszti nyugdíjas esete tavaly, akit szomszédja több ízben levideózott, amint háziállataival próbált közösülni (https://24.hu/…/dunaharaszti-diszno-fajtalankodas-allatkin…/) a cikkek alatti kommentek 80-90%-a viszont viccesnek, poénosnak, megbocsátandó egyszeri elhajlásnak minősítette az esetet, volt magát állatvédőnek tituláló személy is aki védelmébe vette a férfit.
Valóban vicces dolog, ha mondjuk a vasárnapi családi ebéd azért késik, mert nagyapánkat még meg kell várni, amíg beér az udvarról a disznóólból? Tényleg egyszeri elhajlás ami feltétlen bocsánatot kíván a családtagoktól, ismerősöktől, munkatársaktól, a társadalom egyéb tagjaitól és nem szükséges, hogy szankció kövesse?
Adható-e egyáltalán szankció globálisan a zoofília minden formájáért, vagy csak a legkirívóbb, legdurvább esetekért szabható ki szabadságvesztés?
Ezt a témát járjuk körbe a héten, minden kommentelőtől józanságot kérünk, ha valami, ez tényleg nem vicc kategória.
A zoofília jogi és pszichológiai fókuszú körbejárását heti tematikánkban elsősorban egy magyar cikk könnyíti meg (a sok-sok angol nyelvű szakirodalmon és kutatási anyagon túl) , melynek megírásába a szakirodalom fordításával és szakemberekkel való konzultációval Kata sok energiát fektetett, és bár az állatvédelmi témák nem túl kapósak a jogi cikkíró versenyeken (a tendencia szerint általában az első három helyezett valamilyen gazdasági jogi témáról ír) jogászunk is felhasználta a cikket egy jogi portálon megjelent cikkben a téma bemutatására 2019-ben. Azóta mintha kicsit “divatba” jött volna a téma, és jópár szakdolgozat született a témában, közel hasonló következtetésekre jutva mint a hivatkozott cikk.
(Schreiter Kata cikkét az alábbi linken https://www.facebook.com/notes/%C3%A1llatv%C3%A9d%C5%91rs%C3%A9g/schreiter-katalin-zoonphilia-egy-m%C3%A1sik-vil%C3%A1g-2019-%C3%A1llatot-a-nemi-v%C3%A1gy-kiel%C3%A9g%C3%ADt%C3%A9s/2624848900860971/ lehet elérni.)
A fotón Gustave Moreau Léda c. festménye látható. (kép)
