A történeti bevezető után nézzük a vadállatos cirkuszok jogi hátterét.
A témára vonatkozó jogszabályok sem a cirkusz, sem a vadállat kifejezést nem ismerik, helyette az állandó és ideiglenes menazséria fogalmával, az állatállományt tekintve pedig (összetételük elemzése után) legalább a különösen veszélyes, a közepesen veszélyes és az elővigyázatosságot
igénylő fajok fogalmával kell megismerkednünk.
Az állatok tartására vonatkozó minimum feltételek illetve a biztonsági előírások szintén fajonként (veszélyességi kategóriánként) változnak és több jogszabály tartalmazza azokat, így lényegében több közös halmaz metszete, több jogszabály együttes értelmezése adja meg a „vadállatos cirkusz” létesítési, fenntartási és működtetési feltételeit.
Először három alapfogalommal kell megismerkedünk: a cirkuszi menazsériával valamint két fajtájával, az állandó és az ideiglenes menazsériával.
„Cirkuszi menazséria: olyan, állatok tartására szolgáló létesítmény, amelyet cirkuszi előadásra, mutatványra betanított, illetve betanítandó állatokból álló állatsereglet tartására létesítettek,illetve tartanak fenn, és amely az állatok tartására a jogszabályi és a hatósági előírásoknak megfelelő létesítménnyel, berendezésekkel és eszközökkel, továbbá az állatok ellátására, betanítására, felügyeletére az ilyen előírásoknak megfelelő szakszemélyzettel rendelkezik.”
„Állandó menazséria: olyan, állatok tartására szolgáló, állandó jellegű létesítmény, amelyben a cirkuszi előadásra, mutatványra betanított, illetve betanítandó állatokból álló állatsereglet az utazásokon kívül él.”
„Ideiglenes menazséria: olyan, állatok tartására szolgáló, nem állandó jellegű létesítmény – ideértve az állatok szállítására kialakított és engedéllyel rendelkező járművet is -, amelyben az utazások során a cirkuszi előadásra, mutatványra betanított, illetve betanítandó állatokból álló állatsereglet
él”.
Az állandó menazséria tehát alapvetően egy állandó létesítmény, amely székhelyén – betartva a később részletezendő tartási és biztonsági minimumfeltételeket – a megfelelő szaktudású személyzettel gondoskodik az állatállomány tartásáról, mutatványokra való felkészítéséről és a fellépésekről.
Az ideiglenes menazséria pedig egy olyan ideiglenes létesítmény (beleértve a személyzeten, az eszközparkon és az állatállományon túl a szállítójárműveket is a definíció szerint) mely az állandó menazsériából olyan (az utazási követelményekből adódóan logikailag közelebbi) településre vagy településekre utazik, ahol figyelemmel a szállítási követelmények betartására, az állatok és a közönség biztonságára, az előírt maximum napi két előadást meg tudja tartani majd visszaszállítja az állatokat az állandó menazsériába.
Vagyis a „vadállatos cirkusz” jogi definíciója: (a későbbiek szerint részletezett) különösen veszélyes, közepesen veszélyes vagy elővigyázatosságot igénylő fajokat tartó állandó vagy ideiglenes menazséria.
Elsőre kicsit furcsának tűnik bár kétségtelenül logikus, hogy a később részletezettek szerint az állandó menazséria engedélyét a székhely szerinti járási hivatal nem állatvédelmi, hanem I. fokú kereskedelmi hatósági hatáskörében adja meg, és az állatvédelmi-állatjóléti megfontolások az engedélyezési folyamat során „csak” mint szakhatósági kérdések merülnek fel. A cirkusz működését tehát kis túlzással úgy ellenőrzik, mint a sarki közértét, értve ezalatt, hogy rendelkezik-e az
alapvető dokumentumokkal, betartja-e a szolgáltatásnyújtással közvetlenül összefüggő előírásokat,
az állatvédelmi megfontolások pedig majd később bukkannak fel, többek között például akkor,amikor az ideiglenes telephelyen („megállóhelyen”) az illetékes hatósági állatorvos érvényesíti az úti naplót, vagy ellenőrzi az egészségügyi gondozási naplót stb.
Vagyis ha valaki úgy gondolja, hogy lakóhelyén vagy máshol látott egy olyan állandó vagy ideiglenes menazsériát, ahol nem tűnnek megfelelőnek a működési körülmények, úgy elsősorban kereskedelmi jogi szempontból érdemes bejelentést tenni az illetékes közigazgatási szervhez: van-e működési engedélye a menazsériának, van-e úti naplója és szokta-e érvényesíteni azt minden ideiglenes telephelyen, rendelkezésre állnak-e a további fontos (később részletezett dokumentumok), majd ezekkel párhuzamosan vagy ettől függetlenül lehet állatvédelmi alapon vizsgálatot kérni: átesnek-e az állatok a kötelező féléves orvosi vizsgálatokon, van-e egészségügyi gondozási naplójuk, az Állatkerti rendelet alapján kialakítandó minimális tartási helyek megvannak-e, a Veszélyesállatrendelet alapján kialakítandó biztonsági feltételek megvannak-e stb.
A kereskedelmi jogi és az állatvédelmi jogi halmaz együtt adhat egy olyan közös metszetet, amely a menazsériában lévő állatok állapotának, tartási helyének megváltoztatását eredményezheti. Az ellenőrzés nehézségét a jogalkalmazói oldalról az jelenti, hogy az állatállomány állapotát, tartási helyét, biztonsági követelményeit fajonként külön kell ellenőrizni a rájuk vonatkozó szabályok szerint, a bejelentői
oldalról pedig esetlegesen (a fajok eltérő veszélyességi kategorizálását tekintve) első pillantásra úgy tűnhet, mintha egyik állat tartási feltételei a másikéhoz képest kevésbé szigorúak lennének, így egyes állatokat lehet „rosszabb” körülmények között tartani, másokat pedig nem.
(A képet a starity.hu oldalról vettük)
