Mi a jelentősége az elsődleges vizsgálatnak a későbbi szakvélemény-készítés szempontjából?
1. A látottak megismételhetetlenek – az állat elpusztulhat, felgyógyulhat, kondíciója jelentősen megváltozhat, egy rosszul dokumentált elsődleges vizsgálat nehezen vezet a későbbiekben megalapozott szakvéleményhez.
2. Minden ténynek jelentősége lehet, nem szabad felületesnek lenni. Amennyiben például az állatkínzás gyanúja esetén az elsődleges vizsgálatra a helyszínen kéri fel a rendőrség a szakembert, úgy a későbbiekben jelentősége lehet a helyszín minél részletesebb leírásának is (volt-e az állat előtt etetőtál, itatótál, volt-e a tálakban valami (!), milyen hosszú láncon tartották, elért-e a lánctól a tálakig, a kutyaházig – volt-e egyáltalán valamilyen fedezéke az időjárás viszontagságai elől, láncon tartott állat esetén mennyire volt a lánc sugarában kijárt, letaposott a növényzet, mennyire halmozódott fel ürülék stb.).
3. Ha állatkínzás büntetőügybe “keveredünk” tegyük el a dokumentumokat, feljegyzéseket, fotókat (mentett álapotban, hanyagoljuk a nyomtatott változatokat melyek a további nyomtatás-szkennelés nyomán egy idő után felismerthetetlenek lesznek, illetve később akár jelentősége lehet a fotó metaadatai között a készítés időpontjának is!) gondosan, hiszen a tárgyalásig évek telhetnek el, nem fogunk emlékezni mindenre több év távlatából.
4. Több fotó jobb mint a kevesebb, készítsünk több szögből (ne portrét!) az állatról felvételeket, szemmagasságból, oldalról, felülről, hogy látszódjon a kondíciója, kisebb állatot ha lehetőség van rá, tegyünk fel egy asztalra vagy más tereptárgyra.
(A jótanácsokat dr. Boros Imre klinikus szakállatorvos, igazságügyi szakértő előadásából vettük, mely az Állatorvosok az Állatvédelemért Alapítvány szervezésében hangzott el állatorvosok kreditpontos képzésén 2018-2019. folyamán több helyszínen megszervezett programon. A képet szintén az előadás anyagából vettük).
