A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC törvény (Be.) a szakvélemények egyes hibáit nem egy összefoglaló fogalommal jelöli, hanem példálózó felsorolást ad, és a szakvélemény “fogyatékosságaiból következő aggálytalan elfogadásra nem alkalmas” szakvéleményről beszél.
A gyakorlatban a szakemberek a szakvélemény megalapozatlansága alatt leggyakrabban a Be. 197. § (1) a-d) pontjait értik, azonban a megalapozatlanság tágabb fogalom, mint az eljárási kódexben leírt aggályok. Ezt támasztja alá, hogy a Be. a 197. § (2) bekezdésében az aggályok eloszlatását felvilágosítás kérésével, a szakvélemény kiegészítésével, új szakértő kirendelésével orvosolhatónak tartja azonban vannak olyan hibák, melyek ezekkel az eszközökkel sem orvosolhatóak (pl. ha a szakvéleményt készítő személy nem az adott szakterületen eljárni jogosult szakértő).
Mikor tekinthető megalapozottnak egy szakvélemény?
1. Ha azt kompetens szakértő készítette.
2. Az adott szakkérdés megválaszolására megfelelő módszert alkalmazott.
3. Szakvéleményét ismert forrásból származó vizsgálati anyagra alapította.
4. Szükséges mennyiségű és minőségű adat figyelembevételével készítette el szakvéleményét.
5. Jogszerűen és szakszerűen hajtotta végre a szükséges vizsgálatokat.
6. A szakvélemény teljes (tartalmazza az előírt tartalmi egységeket és a kirendelő kérdéseire adott válaszokat).
7. A szakvélemény egyértelmű (ellentmondásoktól mentes, a tapasztalati tételek és a megállapított tények közötti összefüggés érthető).
8. Átlátható, koherens, meggyőző és kellően dokumentált indokolással ellátott.
9. A következtetés valószínűségi fokára a szakértő tud nyilatkozni és nyilatkozott is.
Korábbi tapasztalataink szerint egyes kirendelő szerveknél típushiba például, hogy jogkérdést tesz fel a szakértőnek pl. “Történt-e bűncselekmény?”. Erre a kérdésre a válaszadást a szakértőnek vissza kell utasítania, jogkérdésben ugyanis nem készíthet szakvéleményt, a feladata az, hogy szakmai tartalommal töltse ki azokat, így a kirendelő megalapozottan tudjon dönteni arról, hogy többek között például történt-e bűncselekmény, történt-e állatkínzás, az adott cselekmény – mint indokolatlan bántalmazás vagy bánásmód – alkalmas lehetett-e arra, hogy az állatnak maradandó egészségkárosodást vagy pusztulást okozzon.
(A poszt megírásához felhasználtuk az Ügyvédek Lapja 2019. július-augusztusi számában megjelent, dr. Nogel Mónika ügyvéd “Mennyire hiteltérdemlők az igazságügyi szakértői vélemények a büntetőeljárásban?” c. cikkét).
