Segítség, állatvédelmi hatóság lettem! c. cikksorozatunk elsősorban a hatósági jogalkalmazóknak lesz segítség, azoknak is akik ma kezdik a munkát és azoknak is tartalmaz majd érdekes részinformációkat, akik már évek óta nagy rutinnal végzik munkájukat. A napi posztok tartalmát egy rövidesen megjelenő tanulmányból vettük ki, illetve az érdeklődők rövidesen egy online előadás keretében is meghallgathatják majd az anyagot további csak ott elhangzó ismeretekkel bővítve. A tudás elsősorban jegyzőfókuszú, hiszen nekik van a legtöbb és legáltalánosabb feladatuk az állatvédelmi jog területén, de igény esetén szívesen elkészítjük a többi állatvédelmi hatóságra is rászabva az anyagot. A jogkérdések alapvetően egyik szervnél sem mutatnak nagy eltérést, a szakkérdések azok, illetve a hatóságok által ellenőrzéssel lefedett állatok köre az, ahol nagyobb eltérés tapasztalható.
Állattartással kapcsolatos kérdésekről alapvetően három tárgykörű helyi önkormányzati rendelet szokott rendelkezni:
– kifejezetten állattartási rendelet
– az állatok tartására szolgáló építményekkel kapcsolatos előírásokról, a védőtávolságról stb. szóló helyi építési szabályzat
– közösségi együttélés szabályaival kapcsolatos rendelet.
KUTYÁK
Fontos leszögezni, hogy kutyákkal kapcsolatban létszám-maximalizálást egy adott ingatlant érintően helyi önkormányzati rendelet nem tehet, erről több AB-döntés szólt az elmúlt években (ld. például ezt: https://net.jogtar.hu/getpdf?docid=A11H0146.AB&targetdate…) tekintettel arra, hogy az ellentétes lenne a magasabb rendű 41/2010. (II. 26.) sz. Korm. rend. négyzetméter-alapú minimum tartási helyek előírásával.
MÁS ÁLLATOK
Más kedvtelésből tartott állatfajtával kapcsolatban korlátozás ugyanakkor jogszerűen tehető, hiszen tartásukat magasabb rendű jogszabály nem köti ingatlannagysághoz!
A kedvtelésből tartott állatokról szóló kormányrendelet 2010-es megalkotása óta 11 év telt el, sajnos még szerte az országban találhatunk olyan helyi rendeleteket, melyek az ingatlan per darabszám logika mentén szabályozzák a kutyatartást, és nem került sor a felülvizsgálatukra az elmúlt 11 év alatt.
HASZONÁLLATOK
Mezőgazdasági haszonállat tartásának korlátozását önkormányzati rendeletben az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 6. § (6) bekezdése zárja ki.
Hogy mégse lehessen a település területén mindenhol parttalanul haszonállatot tartani, a tartásukra szolgáló építményekkel kapcsolatos előírások határozhatók meg a helyi építési szabályzatokban.
KÓBOR ÁLLATOK, MADARAK ETETÉSE
A közösségi együttélés szabályainak megsértéséről szóló helyi rendeletek típushibája – mellyel kapcsolatban az elmúlt években a Kúria sok ilyen szakaszt megsemmisített – a kóbor állatok vagy éppen a vadállatok/madarak közterületen történő etetése, mellyel kapcsolatban szükséges leszögezni, hogy maga az etetés nem tilalmazandó cselekmény, csak az ha azzal összefüggésben a közterületet beszennyezik (ld. például ezt a kúriai döntést: (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A17H5026.KOT…).
A fővárosi kerületekben 2015-ben került sor egy átfogóbb jellegű felülvizsgálatra állattartási rendelet tárgykörben, amikor Budapest Főváros Kormányhivatala állásfoglalásában rámutatott arra, hogy az állattartásra szolgáló építmények részletkérdéseiről, a szomszédos ingatlantól számított védőtávolságok és más témakörök kapcsán a szabályozás megfelelő helye – a megfelelő törvényi felhatalmazás figyelembevételével is – a helyi építési szabályzatok és nem az állattartási rendeletek.
A fővárosi kerületeken túl más önkormányzatoknál még gyakori, hogy az állattartási rendeletek szabályozzák ezt a kérdést.
Ami a nagyobb probléma, hogy egy magasabb rendű jogszabállyal ellentétes helyi rendelet vagy nem közösségi együttélés szabályaiba ütköző cselekmény annak minősítése alapján adott egyedi hatósági ügyben meghozott határozat elleni jogorvoslatban az ügyfélnek fölösleges kiadást okozunk (hiszen bírósághoz kell fordulnia jelenleg 30.000.- Ft illeték lerovása mellett) és nemcsak az adott egyedi határozatot kell megtámadnia hanem egyben jelezni kell először a jegyzőnél, majd eredménytelenség esetén a kormányhivatalnál, hogy magát a rendeletet is szükséges módosítani.
