Segítség, állatvédelmi hatóság lettem!c. cikksorozatunk elsősorban a hatósági jogalkalmazóknak lesz segítség, azoknak is akik ma kezdik a munkát és azoknak is tartalmaz majd érdekes részinformációkat, akik már évek óta nagy rutinnal végzik munkájukat. A napi posztok tartalmát egy rövidesen megjelenő tanulmányból vettük ki, illetve az érdeklődők rövidesen egy online előadás keretében is meghallgathatják majd az anyagot további csak ott elhangzó ismeretekkel bővítve. A tudás elsősorban jegyzőfókuszú, hiszen nekik van a legtöbb és legáltalánosabb feladatuk az állatvédelmi jog területén, de igény esetén szívesen elkészítjük a többi állatvédelmi hatóságra is rászabva az anyagot. A jogkérdések alapvetően egyik szervnél sem mutatnak nagy eltérést, a szakkérdések azok, illetve a hatóságok által ellenőrzéssel lefedett állatok köre az, ahol nagyobb eltérés tapasztalható.
BÍRSÁGKISZABÁS
Először is tekintsük át az állatvédelmi bírság kiszabásának technikáját, mert a mai napig keresnek meg azzal minket kollégák, hogy nem egyértelmű és segítsünk. A példa kedvéért egy szökős kutya miatt bírságoljuk az állattartót.
Mit kérünk számon?
Az állatvédelmi törvény 5. § (1) mondja ki, hogy az állattartó köteles állata szökésének megakadályozásáról gondoskodni, ezt a joggyakorlat töltötte ki tartalommal és úgy értendő, hogy a tartási helyéről való szökését, vagyis adott ingatlanról másik magáningatlanra vagy közterületre kijutását kell megakadályozni.
Szankcionálható-e a fenti követelmény megszegése?
Az állatvédelmi törvény 43. § (1) szerint az aki az állatvédelmi jogszabályban írottakat nem tartja be, állatvédelmi bírságot köteles fizetni.
A szankcionálást ki végezheti el?
Az állatvédelmi törvény 43. § (2) alapján az állatvédelmi hatóság szabja ki az állatvédelmi bírságot, és mivel a 383/2016. (XII. 2.) Korm. rend. 6. § (1) bekezdésében az állatvédelmi törvény ezen szakaszának alkalmazásánál felsorolja a jegyzőt is, így a jegyzőnek is joga van állatvédelmi bírságot kiszabni.
Muszáj-e bírságolni?
Az állatvédelmi törvény 43. § (6) bekezdése szerint az állatvédelmi hatóság az állatvédelmi bírság kiszabása mellett vagy helyett kötelezettséget is írhat elő, ilyen lehet pl. a szökésnél alkalmazható ún. meghatározott építési cselekmény pl. kerítés megerősítése, kerítés építése a 383/2016. (XII. 2.) Korm. rend. 6. § (10) bekezdése szerint. Vagyis ha bírság helyett célszerűbbnek lát kötelezettséget előírni a jegyző, amit határidőhöz köt aztán ellenőrzi akkor nem kell rögtön kiszabnia bírságot, viszont ha ellenőrzés során azt tapasztalja hogy az előírtakat nem teljesítették akkor már kötelező bírság kiszabása.
Hogyan bírságolunk?
Az állatvédelmi bírság kiszabásának szabályait a 244/1998. (XII. 31.) Korm. rend. tartalmazza.
A bírság alapösszege kedvtelésből tartott állatnál 75.000.- Ft az állatvédelmi törvény 43. § (1b) bekezdése szerint.
Ezt szükséges a bírságkiszabásról szóló kormányrendelet négy táblázata szerint képzett szorzószámmal megszorozni.
Ha megnyitjuk a kormányrendeletet, akkor az 1. melléklet fa) pontját kell alkalmaznunk (kedvtelésből tartott állat, magánszemély állattartó) ahol azt látjuk, hogy a szorzó 1-3.
A jogalkalmazóra van bízva, hogy melyik szorzót választja ki, tehát választhatja az 1-t, 2-t, 3-t is. Ügyfélbarátságból célszerű az 1-t választani, hiszen a további mellékletekből még további szorzókat választunk.
A 2. mellékletből a mostani példa szerint nem választunk, hiszen nem állatállományról van szó.
A 3. mellékletből a mostani példa szerint nem választunk, mert nem találunk olyan hiányosságot amit alkalmazni tudunk.
A 4. mellékletből a h) pontot választjuk (az állat szökésének megakadályozásáról nem megfelelően gondoskodott) és ha a körülmények olyanok akkor még választhatjuk mellé az i) pontot ami szerint nem gondoskodott a biztonságos elhelyezésről. Mindkettőnek 6-6 a szorzója.
Fontos elkülöníteni, hogy ha adott mellékletből több szorzót választunk, azokat összeadjuk és úgy használjuk a továbbiakban az értéket.
Ha külön mellékletből választunk szorzókat, azokat összeszorozzuk.
Vagyis ha a példa szerint a 4. mellékletből két szorzót választottunk, akkor már 1×6+6=36-os szorzónál járunk amivel a 75 ezret be kell szorozni 2.700.000.- Ft!!!), ha “csak” szökött az állat, akkor a h) pont választásával egyelőre 1×6=6-es szorzónál járunk.
Vagyis a fenti példa alapján csak a szökés megakadályozásának hiányában (a biztonságos elhelyezés szorzóját nem alkalmazva) 6×75.000=450.000.- Ft-ot lehet kiszabni egy kutya szökése esetén.
Az állatvédelmi bírság egyébként a szakminisztérium állásfoglalása szerint az önkormányzat saját bevétele és állatvédelmi fejlesztésekre fordíthatja (pl. kutyafuttatók telepítése, ivartalanítási program hirdetése, oltási program hirdetése, chip-beültetés stb.).Az állatvédelmi bírság kiszabásánál – konkrétan a szökés tényállás kapcsán – érdekes összehasonlító elemzést végezni, melyet a Legfőbb Ügyészség Közérdekvédelmi Főosztályának T.KvFe.2509/2017/1-1. számú állásfoglalásának felhasználásával úgy foglalhatunk össze, hogy alkalmankénti szökés esetén a puszta szökés – mint jogszabálysértés megalapozza az állatvédelmi bírság kiszabhatóságát, hiszen a közigazgatási bírságok objektív alapúak, semmilyen további tudattartalom-vizsgálat vagy más nem szükséges, a puszta szabályszegés szankcionálással jár.
A veszélyeztetés kutyával szabálysértési tényállás megfogalmazása már egy tudatos, szándékolt elősegítését vetíti előre az „önsétáltató” kutyáknak, vagyis ott a kóborolni hagyás egy tudatos folyamatra utal.
Párhuzamos eljárásra akkor van lehetőség, ha a szabálysértési eljárás indul meg korábban és a közigazgatási később, hiszen a szabálysértési törvény kizárja folyamatban lévő közigazgatási eljárás esetén vagy közigazgatási szankció esetén a szabálysértési felelősségre vonást.
