Segítség, állatvédelmi hatóság lettem! c. cikksorozatunk elsősorban a hatósági jogalkalmazóknak lesz segítség, azoknak is akik ma kezdik a munkát és azoknak is tartalmaz majd érdekes részinformációkat, akik már évek óta nagy rutinnal végzik munkájukat. A napi posztok tartalmát egy rövidesen megjelenő tanulmányból vettük ki, illetve az érdeklődők rövidesen egy online előadás keretében is meghallgathatják majd az anyagot további csak ott elhangzó ismeretekkel bővítve. A tudás elsősorban jegyzőfókuszú, hiszen nekik van a legtöbb és legáltalánosabb feladatuk az állatvédelmi jog területén, de igény esetén szívesen elkészítjük a többi állatvédelmi hatóságra is rászabva az anyagot. A jogkérdések alapvetően egyik szervnél sem mutatnak nagy eltérést, a szakkérdések azok, illetve a hatóságok által ellenőrzéssel lefedett állatok köre az, ahol nagyobb eltérés tapasztalható.
KETTŐS ÉRTÉKELÉS TILALMA
Megkerülhetetlen, hogy pár szót ejtsünk a 8/2017. (IV. 18.) AB-döntésről.
A döntés indokolásában fejtegetettek szerint az ún. kettős értékelés tilalmába ütközik, ha egy állatkínzás miatt párhuzamosan az állatvédelmi hatóság és a bíróság is szankciót szab ki, arra azonban van lehetőség és hál istennek egyre nagyobb számban kezdeményezik is az ügyészségek a döntéshozatal után a nyomozati anyag megküldésével a jegyzőknél az állattartástól eltiltást (ez ugyanis az AB definíciója szerint nem szankció hanem intézkedés).
Egészen pontosan az AB-döntés lényege: „Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 43. § (1) és (4) bekezdésének alkalmazása során az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből és XXVIII. cikk (6) bekezdéséből, a jogbiztonság elvéből, valamint a kétszeres eljárás alá vonás és büntetés tilalmából eredő alkotmányos követelmény, hogy ha állatkínzás vétsége vagy bűntette miatt büntetőjogi felelősség megállapításának van helye, vagy a büntetőjogi felelősség kérdésében már jogerős marasztaló döntés született, akkor ugyanazon tényállás alapján indult állatvédelmi hatósági eljárásban, ugyanazon jogellenes cselekmény miatt állatvédelmi bírság kiszabására ugyanazon személlyel szemben nem kerülhet sor.”
Az AB-döntés szerint egyértelműen szankció az állatvédelmi bírság, azt párhuzamosan nem alkalmazhatjuk büntetőjogi szankcióval.
Az AB-döntés szerint intézkedés az állattartástól eltiltás vagy az állatvédelmi oktatásra kötelezés, az tehát alkalmazható párhuzamosan a büntetőeljárásban kiszabott szankció mellett is.
VISSZATARTÓ ERŐ
A később fejtegetett ún. ultima ratio elv elporladása kapcsán meg kell állapítani, hogy elsőre kicsit megdöbbentő lehet arról hallani, hogy egy jegyzői intézkedésnek (főleg ha a maximális 8 évre alkalmazzák) mennyivel nagyobb speciális és generális prevenciós hatása lehet, mint egy pár százezer forintos pénzbüntetésnek melyet a bíróság szabott ki, hiszen aki például konkrétan állattartásból élt eddig, alapvetően rendezi át életvitelét, mindennapjait a jegyzői intézkedés az elkövetkezendő 8 évre, illetve kisebb település életében a társadalmi üzenete is jóval komolyabb mint a pénzbüntetésé.
