Segítség, állatvédelmi hatóság lettem! c. cikksorozatunk elsősorban a hatósági jogalkalmazóknak lesz segítség, azoknak is akik ma kezdik a munkát és azoknak is tartalmaz majd érdekes részinformációkat, akik már évek óta nagy rutinnal végzik munkájukat. A napi posztok tartalmát egy rövidesen megjelenő tanulmányból vettük, illetve az érdeklődők rövidesen egy online előadás keretében is meghallgathatják majd az anyagot további csak ott elhangzó ismeretekkel bővítve. A tudás elsősorban jegyzőfókuszú, hiszen nekik van a legtöbb és legáltalánosabb feladatuk az állatvédelmi jog területén, de igény esetén szívesen elkészítjük a többi állatvédelmi hatóságra is rászabva az anyagot. A jogkérdések alapvetően egyik szervnél sem mutatnak nagy eltérést, a szakkérdések azok, illetve a hatóságok által ellenőrzéssel lefedett állatok köre az, ahol nagyobb eltérés tapasztalható.
HATÁSKÖR
A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (továbbiakban: kijelölő kormányrendelet) 5. § (1) bekezdése jelöli ki azt a hat közigazgatási szervet illetve személyt, amelyek/aki ma Magyarországon I. fokú állatvédelmi hatóságként eljárhat.
2020 elején volt egy rövid három hónapos szakasz, amikor a kijelölő kormányrendeletből „eltűnt” a jegyző, a pontos körülményeket nem tudjuk, de hogy egy más típusú módosítás közben kvázi „véletlenül” tűnt el, az abból is következik, hogy nagyon gyorsan korrigálta a jogalkotó a hibáját.
Elszakadva tehát a tavalyi három hónapos „szünettől” le kell szögezni, hogy a poszt publikálása időpontjában, 2021. március 29-én bizonyos, hogy a jegyzőnek van I. fokú állatvédelmi hatósági jogköre (szemben azzal, ahogyan sok jegyző az országban gondolja, és nem jár el állatvédelmi ügyekben). A tanulság elsősorban az, hogy mindig a hatályos szabályokat kell nézni és alkalmazni.
A kijelölő kormányrendelet vonatkozó szakasza tehát így szól:
5. § (1) A Kormány állatvédelmi hatóságként
a) a minisztert,
b) a NÉBIH-et,
c) a Pest Megyei Kormányhivatalt,
d) az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt,
e) az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalt (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: járási hivatal),
f) a települési önkormányzat jegyzőjét, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt (a továbbiakban együtt: jegyző)
jelöli ki.
(2) Az állatvédelmi hatóságként eljáró Pest Megyei Kormányhivatal illetékessége az ország egész területére kiterjed.
Röviden és „jogiról magyarra” lefordítva, állatvédelmi hatósági jogköre van tehát:
– a miniszternek (abban az abszurd helyzetben például, ha valami nyomós oknál fogva mind a 19 megye kizárására kerülne sor egy adott egyedi ügyben)
– a NÉBIH-nek
– a Pest Megyei Kormányhivatalnak (elsősorban egyes kiemelt, nagy fontosságú ügyekben)
– a megyei kormányhivataloknak
– a járási hivataloknak
– a települési önkormányzatok jegyzőinek.
Ma Magyarországon tehát állatvédelmi feladatokat majdnem 2000 hatóság, részletezve: mintegy 1700 jegyző (pontos számot sajnos nem tudunk), 174 járás, 19 megye, a NÉBIH és a szakterületért felelős miniszter (jelenleg: agrár) láthat el.
A legáltalánosabb és legszélesebb körben a települési jegyzőknek van feladatköre, tehát nem tévedhet senki túl nagyot, ha hozzájuk fordul és náluk tesz bejelentést. Ha mégis tévedtünk és adott kérdésben a jegyzőnek még sincs hatásköre, a bejelentést átteszi a hatáskörrel rendelkező szervhez.
ILLETÉKESSÉG
Az állatvédelmi ügyek eljárásjogi hátterét az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) adja.
Az Ákr. 15. § és 16. §-ai értelmezése alapján állatvédelmi ügyben elsősorban az az állatvédelmi hatóság illetékes, melynek területén az állattartás (és az azzal kapcsolatos jogsértés) zajlik.
