Rendőrségi statisztika az állatkínzásról

Állatkínzás bizonyítékai

“A rendőrség honlapja szerint 2014-2019. között 701 állatot kínoztak meg vagy pusztítottak el honfitársaink (a bírósági esetleírások összegzéseként ez ugye „csak” 213 volt) a publikált esetek leírása minden esetben azzal zárul, hogy a rendőrség megindította a nyomozást, vagy vádemelésre
továbbította az ügyet az ügyészségre. A 701 állat összetétele: 23 ló, 1 süllő, 2 csuka, 47 keszeg, 3 őz, 38 macska, 6 ürge, 2 parlagi sas, 17 kecske, 7 ponty, 317 sertés, 3 szarvas, 2 róka, 1 bárány, 1 birka, 16 szarvasmarha. Az ügyek mintegy 80%-ban azonosak a bíróság oldalán publikáltakkal, de néhány szakmailag kiemelten érdekes eset utóélete a bíróság oldalán már nem követhető.

Milyen esetekben sikeres a rendőrség az elkövetők felderítésében a saját esetleírásai szerint? Akár órákon belül elfogható a saját állatát bántalmazó vagy elpusztító gyanúsított, a saját vagy bérelt ingatlanon hátrahagyott állat gazdája, illetve általánosságban a közterületen történt cselekmények elkövetője (ahol tanú, térfigyelő kamera áll rendelkezésre).

Milyen esetekben sikertelen a felderítés? Lakott területtől távolabb kidobott, elhagyott élő állatok vagy tetemek elhelyezése esetén, ahol nehézkes a tanúkutatás, ahol több nap vagy hét eltelhet a cselekmény elkövetésétől anélkül, hogy azt bárki észlelné. Mi fontos a gyors felderítéshez? Bizonyos, hogy a szakmai kompetenciákon túl az állatszeretet is döntő: Suzi kutya (megmentése után: Kobak) ügyében az
esetleírás szerint megmenekülése egy törökszentmiklósi rendőrnőnek is köszönhető, aki orvoshoz jutásában szállítással segített.”

(Akit az egész anyag érdekel: https://www.jogiforum.hu/publikaciok/1059)

(A kép forrása: http://www.police.hu/…/leg…/bunugyek/fejszevel-utottek-suzit)