Bojtár

Milyen vállalkozási formákban lehet kutyakereskedelemmel foglalkozni adójogi szempontból?

Bármilyen egyéni vállalkozás, kisvállalati adó (KIVA), társasági adó hatálya alá tartozó társas vállalkozásként.

Fontos, hogy az SZJA-törvény változása miatt adószámos magánszemélyként már csak két tevékenység végezhető jogszerűen: ingatlan bérbeadás valamint szálláshely-szolgáltatás, kutyakereskedelem nem!

A jövedelem, amit az adóbevallásban adóalapnak hívunk, a bevételek és a kiadások különbségéből adódik. A bevételszerzésnél meg kell jegyezni, hogy az nemcsak pénz lehet, hanem olyan vagyoni értékű jog pl. mint a későbbi fedeztetés biztosítása, vagy a későbbi almokból egyedek biztosítása. Adójogi szempontból a vagyoni értékű jog is bevétel.

Az adásvételi szerződés a számlát nem pótolja, utóbbi elmulasztása esetén bírságot kaphat az, aki nem tesz eleget ennek a kötelezettségének.

Költségekként elszámolhatóak az állatok tartására, szállítására, ápolására, képzésére fordított összegek, illetve gyakorlatilag „minden” kiadás, amely összefüggésbe hozható az állatokkal.

Azok a nem jogász laikusok, akik felszisszennek attól, hogy a kutya a polgári jog szempontjából dolognak minősül, most sem fognak másképp érezni: a kutya amennyiben tenyészállat, úgy amortizáció számolható el rá.

A tenyésztési ciklusát figyelembe véve a vételárat azokra az évekre kell elosztani, amikor almot remélnek tőle vagy eredményes fedeztetést, és így lehet évente elszámolni a költséget.

Az SZJA mellett fontos, hogy az ÁFA-kötelezettségről is nyilatkozni szükséges, amelynél 12 millió Ft-ig alanyi áfamentességet lehet élvezni.

A tevékenységét év közben kezdő adószámos magánszemély alanyi áfamentességi értékhatára 12 millió Ft-nak az adószám érvényességének kezdőnapjától az év utolsó napjáig bezárólag kiszámított időarányos része.

Alanyi mentességet választó adóalanynak nem kell ÁFA bevallást készítenie.

Az állat értékesítésről számlát kell kiállítani.

A számla lehet „kézi” – nyomdai úton előállított vagy „gépi” – számlázó programmal előállított. Amennyiben kézi számlát állít ki valaki, úgy az online adatszolgáltatást is teljesítenie kell határidőn belül https://onlineszamla.nav.gov.hu/home. Regisztrálni kell a rendszerben és minden számlát fel kell vezetni.

Az adatszolgáltatási határidő az áthárított adó mértékétől függ nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott számla esetén
• ha a számlában áthárított adó összege eléri vagy meghaladja 500 000 forintot, akkor az adatszolgáltatás a számla kibocsátását követő naptári napon belül,
• ha a számlában nincs áthárított adó vagy a számlában áthárított adó kevesebb, mint 500 000 forint, akkor a számla kibocsátását követő négy naptári napon belül kell az adatokat az Online Számla rendszerben rögzíteni.

Számlázó programmal szembeni követelmények: A számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet.

Az adóhatóság az adózót egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja, ha
– a számla-, egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja, vagy a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki, vagy
– iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget.

A jogkövetkezmények alkalmazása során az iratmegőrzési kötelezettség elmulasztásával egy tekintet alá esik, ha az adózó iratait az ellenőrzés lefolytatására alkalmatlan állapotban nyújtja be.

Ha az adózó iratmegőrzési kötelezettségének a nyomdai úton előállított számla, nyugta megőrzésének elmulasztásával nem tesz eleget, függetlenül attól, hogy a számla, illetve nyugta felhasználása ténylegesen megtörtént-e, a kiszabható mulasztási bírság összege természetes személy esetén kettőszázezer forint, nem természetes személy adózó esetében ötszázezer forint és a hiányzó számlák, illetve nyugták számának szorzata által meghatározott összegig terjedhet.