Foglalkoztunk már korábban a FELIR-percek keretében az új regisztrációs kötelezettséggel, tenyésztők segítettek nekünk elválasztani a szaporítás és a tenyésztés fogalmi különbségeit, érintettük már az adásvételi szerződések fontosságát de részleteiben még nem mélyültünk el a témában, és méltatlanul kevés szó esett az adójogi háttérről.
A FELIR-percek kapcsán jött az ötlet, hogy egy állatvédelmi oldalon ritkán olvasható témakörnek nézzünk utána: a kutyakereskedelem és az adózás összefüggéseinek, a hét további részében pedig a tenyésztők által használt szerződések részleteivel fogunk foglalkozni.
Természetesen most sem magunktól voltunk ilyen okosak, a mai poszthoz a szakmai segítséget köszönjük Zádoriné Csordás Valéria adótanácsadónak, aki egyben a Tatai Civil Állatvédő Egyesület tagja is.
Kezdjük az alapokkal, figyelemmel arra, hogy a kötelezettségek sorolásánál mindig figyelemmel kell lennünk értékhatárra vagy valamilyen más mutatóra, ami alapvetően eldönti, hogy ránk vonatkozik-e a szabály vagy sem.
Kezdjük a vásárlással és az ajándékozással.
Ha kutyát vásárolunk, bizonyos bevételi határ fölött (ez 2021-ben éves 600.000 Ft) az eladónak adóznia kell utána, nekünk – vevőként teendőnk itt nincs.
Ha a kutyát ajándékba kaptuk, bizonyos összeghatár fölött illetéket kell fizetnünk. Ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150.000.- forintot meghaladja.
Az ajándékozási illeték általános mértéke a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18%. Az illetékfizetési kötelezettségnek úgy tehetünk eleget, ha a vagyonszerzést tanúsító okiratot benyújtjuk az adóhatósághoz, ha ilyen nem áll rendelkezésre, akkor pedig szóbeli bejelentést teszünk.
Mi történik akkor, ha egy adóköteles tevékenységet valaki adószám nélkül folytat?
Mulasztási bírságra számíthat (magánszemély esetében az alapérték 200.000.- Ft, jogi személy esetében 500.000.- Ft), lefoglalhatják az árukészletét, bezárhatják az üzletét.
A be nem fizetett adó költségvetési hiányt okoz, ha nagyösszegű adóhiányról beszélünk, az már a költségvetési csalás bűncselekmény gyanúját veti fel, ahol a szankció letöltendő szabadságvesztés és vagyonelkobzás is lehet.
A kutyatenyésztésből származó jövedelem után SZJA- és ÁFA-adóhiányt és mulasztási bírságot lehet megállapítani, melyet tovább növelhet a késedelmi pótlék.
Ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával (visszaélésszerűen) jött létre, a kiszabható bírság az adóhiány 200%-a.
Igazolatlan eredetű áru (amelyről az adózó az ellenőrzés időpontjában hiteles bizonylattal vagy bizonylat kiállításának alapjául szolgáló okirattal nem rendelkezik) forgalmazásáért az áru értékének 40%-a a bírság, ez a szabály alkalmazható például a tovább értékesítési célú kutyafelvásárlásokra.
Mi történik akkor, ha a klasszikus „csőtörés, költözés, betörés közben ellopták” típusú események kapcsán elvesztek az adóhatóság által követelt iratok?
Hiányos adminisztrációnál az adóhatóság becsüli meg a bevételt, és az képezi a számítások alapját. Ha jegyzőkönyvet vettek fel az eseményről és az adózó ezzel igazolni tudja hitelesen, hogy megtörtént a káresemény, akkor mentesülhet a szankció alól – de mivel ez jut mindenkinek először eszébe, az adóhatóság is nyilván éber az ilyen esetekben és alapos ellenőrzést végez.
Az adóhatóság az adót az összes körülményre, különösen a rendeltetésszerű joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettségre figyelemmel – ha az adó alapja így nem állapítható meg, becsléssel – állapítja meg.
Az adóbírság mértéke az adóhiány, illetve jogosulatlan igénylés kétszáz százaléka, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, hamis bizonylatok, könyvek, nyilvántartások előállításával, felhasználásával, illetve a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.
Az adóbírság mértéke kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető vagy kiszabása mellőzhető.
Nincs helye az adóbírság mérséklésének vagy kiszabása mellőzésének sem hivatalból, sem kérelemre, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, hamis bizonylatok, könyvek, nyilvántartások előállításával, felhasználásával, illetve a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.
