A 2021-es pápalátogatás adta az ötletet, hogy egy méltatlanul alulértékelt és alulkutatott (a mainstream és talán ezért kicsit már elkoptatott „aki állatot kínoz az emberre készül” és az állatkínzás “jogi és pszichológiai összefüggéseit” tekintve mindenképpen) témát tekintsünk át: a környezetvédelem egyházi jogi szabályozásának lehetőségét.
A poszt Bándi Gyula professzor úr 65. születésnapjára frissen kiadott kötet egyik írásán, Artner Péter: Környezetvédelem a Bibliában c. tanulmányán alapul.
KÖRNYEZETVÉDELEM A BIBLIÁBAN
Kinek és milyen kötelessége/felelőssége van a teremtett világ védelmével kapcsolatban?
Az Ószövetség szerint a bolygó nem pusztán az emberiség lakóhelye lesz, hanem Isten ember előtti megjelenésének helye is, vagyis gyakorlatilag egy templom. Ez a felelősség többlépcsős „biblikus környezetvédelmet” jelent anélkül, hogy nyilvánvalóan konkrétan a környezetvédelem szó valaha szerepelne is a Bibliában.
Itt van például a hetedik év megszentelése, a Biblia a termőföld kímélése érdekében minden hetedik évben parlagon heverni rendeli a termőföldeket, hogy pihenhessen és regenerálódhasson a talaj. Az ott maradt termést az állatokkal kellett fellegeltetni. A föld, a bolygó Isten tulajdona, az emberiség csak birtokolhatja, használatba kapta de kötelessége jó állapotban megőrizni, saját magának és az utódainak is: „Az Úr így szólt Ábrahámhoz (…) Emeld fel szemedet és tekints a helyről, ahol állsz, északra és délre, keletre és nyugatra. Az egész földet amelyet látsz, neked és utódaidnak adom minden időkre.”
Szakembereknek nyilvánvalóan nem meglepő, hogy amióta az ember megjelent a bolygón, megjelentek a szomszédkonfliktusok, úgyhogy egyidejűleg merült fel a birtokvédelem igénye… természetesen erre utaló szakaszt is találhatunk: a Számok Könyve előírja a településeken a nagyobb, szellősebb területek meghagyását, amely biztosíthatja többek között a friss levegő áramlását is. Mózes Könyve tiltja az ostromlott város gyümölcsfái kivágását, háború esetén is csak akkor lehetett kivágni ha azok nem teremtek ehető gyümölcsöt. Tilos volt olyan fát kivágni, amelyen madarak fészkeltek, tilos volt a haszonállatok végkimerülésig való dolgoztatása. A hetedik nap mint pihenőnap a dolgozó állatoknak is járt, nem volt szabad tőlük megtagadni a megfelelő táplálékot. A szórakozás jellegű vadászat teljesen tiltott volt, állatot megölni csak önvédelem vagy táplálékszerzés miatt volt lehetséges.
Hogy bűn-e a környezetkárosítás a Biblia szerint?
KÖRNYEZETKÁROSÍTÁS MINT BŰN
A Biblia természetvédelmi jellegűnek érthető parancsai mögött isteni parancs áll, ezek tehát kötik a vallásos emberek lelkiismeretét. A római pápa Szent Péter utóda – többek között kötelessége a katolikus tanítás anélkül természetesen, hogy megváltoztatná az isteni igazságot ámde a kor szükségletei alapján egy-egy cikkelyt újraértelmezve, beillesztve a társadalmi-gazdasági-történelmi összefüggések közé. Nem nyilváníthat bűnt erénnyé, a korábbi erényt nem nyilváníthatja bűnné, azt a tanítást azonban amit eddig nem hoztak felszínre, a figyelem központjába állíthatja.
A harmadik évezred emberének észre kell vennie, hogy a primitívnek mondott ősi társadalmak által természetesnek tartott kötelezettségek mennyire fontosak: harmóniában kell élni a bolygóval különben tönkretesszük és elpusztítjuk.
Felvehető-e a Katolikus Egyház Katekizmusába bűnként a természet és a környezetkárosítás? Kétség sem férhet hozzá, hogy a világ ellen elkövetett vagy elmulasztott cselekedeteink egyben Isten és embertársaink elleni bűnnek is minősülhetnek.
Ferenc pápa 2015-ben adta ki a Laudato si – Áldott légy kezdetű enciklikáját, melynek témája közös otthonunk a Föld gondozása volt. Korábban egyetlen ilyen szintű pápai megnyilatkozás sem foglalkozott ennyire hangsúlyosan a környezetvédelemmel, bár maga a kötelezettség a világ teremtése óta az ember előtt áll.
2019-ben a Pán-Amazóniai Szinódus záródokumentuma külön foglalkozott a környezetvédelemmel.
2019-ben a pápa a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság világkongresszusának résztvevőihez szólt, kiemelve:
„Igaz, hogy büntetőjogi választ csak akkor lehet alkalmazni, amikor a büntetendő cselekményt már elkövették. Ez a bekövetkezett kárt már nem hozza helyre és nem előzi meg az újbóli elkövetést és csak ritkán rendelkezik visszatartó hatással. Tény, hogy a büntetőjogi intézkedések szerkezeti felépítésük miatt a legsérülékenyebb rétegeket sújtják. Tudatában vagyok annak, hogy van egy büntetőjogász réteg, amelyik a különböző társadalmi problémákat a büntetőjogi rendszeren keresztül akarja megoldani. Az alapvető igazságérzet megköveteli azonban, hogy bizonyos cselekedetek amikért általában a nagyvállalatok felelősek, ne maradjanak megbüntetlenül. Különösen is azok a cselekedetek, amelyek ökocídiumnak is tekinthetőek, ilyen a levegő, a föld, a víz súlyos szennyezése, a növény- és állatvilág nagymértékű pusztítása, és minden olyan cselekedet amely ökológiai katasztrófához vezet.”
A KÁNONJOG LEHETŐSÉGEI
Ha a környezet ellen elkövetett cselekedetek bűnnek nyilvánítva bekerülnek a Katekizmusba, az egyházi jogrendszer feladata, hogy valamilyen formában azok súlyos megszegését szankcionálja. A kánonjog mindig egy lépéssel a teológia mögött halad, ha a filozófia a teológia szolgálólánya akkor a kánonjog az egyház védelmezője: nem újat kimondva védelmez hanem a már kimondottakat védelmezi.
Mely kánonok lehetnek azok, amelyek alapján büntetőjogilag is kikényszeríthető a környezet védelme?
A krisztushívők kötelesek cselekvésmódjukban megőrizni a közösséget az egyházzal és teljesíteni azokat a kötelezettségeiket amelyekkel az egyháznak tartoznak. Az egyház tanítását el kell fogadni és meg kell élni, a szülők kötelesek gondoskodni gyermekeik megfelelő neveléséről. Az egyház hivatalos tanításának meghatározása ugyanakkor kizárólag a tévedhetetlenséget birtokló római pápa és a vele közösségben levő püspöki testület feladata: a környezetvédelem kérdése az isteni kinyilatkoztatásra vezethető vissza, így a hitletétemény része. A hitletéteménnyel ellentétes tanítást a hittel rendelkezőknek el kell kerülnie.
Abban az esetben tehát, ha a környezetvédelem erkölcsi kötelességét mint tévedhetetlen tanítást hirdetnék ki, úgy annak tagadása eretnekségnek számítana…
BÜNTETŐ KÁNONOK
Ha a környezet ellen elkövetett cselekedetek bűnnek nyilvánítva bekerülnek a Katekizmusba, az egyházi jogrendszer feladata, hogy valamilyen formában azok súlyos megszegését szankcionálja.
Mindazok akik a jóerkölcsöt súlyosan megsértik vagy a vallás vagy az egyház ellen lépnek fel, akik elfogadandó tanítást makacsul tagadnak vagy ellentétes tanokat hirdetnek, büntetést érdemelnek. A klasszikus büntetőjog „nullum crimen sine lege – nullum poena sine crimine – nullum poena sine crimine” elvét felülírja az az 1399. évi büntetőkánon, mely szerint: az isteni vagy kánoni törvény külső megsértése csak akkor büntethető valamilyen megfelelő büntetéssel, ha a törvénysértés különös súlyossága büntetést kíván, és sürgős szükség van a botrányok megelőzésére vagy helyrehozására.
A felhozott példa szerint tipikusan ilyen bűn ha egy pap a szószékről a környezetvédelem ellen beszél, mondván mivel az ember magasabbrendű a természetnél, ezért a világnak, a földnek, az állatoknak és a növényeknek őt kell szolgálnia, és az ember szabadságát korlátozza minden olyan rendelkezés, ami akadályozza őt a teremtett világ kihasználásában. A hozott példa ráadásul alkalmas arra, hogy botrányokozónak minősüljön, hiszen összezavarja a híveket és megütközést, megosztottságot kelt bennük.
De milyen büntetést kaphat egy ilyen pap?
FEGYELMI INTÉZKEDÉSEK
Ha a környezet ellen elkövetett cselekedetek bűnnek nyilvánítva bekerülnek a Katekizmusba, az egyházi jogrendszer feladata, hogy valamilyen formában azok súlyos megszegését szankcionálja.
A felhozott példa szerint tipikusan ilyen bűn ha egy pap a szószékről a környezetvédelem ellen beszél, mondván mivel az ember magasabbrendű a természetnél, ezért a világnak, a földnek, az állatoknak és a növényeknek őt kell szolgálnia, és az ember szabadságát korlátozza minden olyan rendelkezés, ami akadályozza őt a teremtett világ kihasználásában. A hozott példa ráadásul alkalmas arra, hogy botrányokozónak minősüljön, hiszen összezavarja a híveket és megütközést, megosztottságot kelt bennük.
El lehet bocsátani egy szerzetest a szerzetesi intézményből, ha az elöljárók parancsaival szemben súlyos makacs engedetlenséget tanúsít, vagy vétkes cselekvésmódjából súlyos botrány származik. El lehet mozdítani egy plébánost a hivatalából ha szolgálata ártalmassá válik, az egyházi közösséget megosztja, súlyosan megzavarja.
Az inspirációt nyújtó tanulmány megjegyzi, hogy a zöld filozófia túlhangsúlyozása is kelthet botrányokat, feszültségeket, megosztott közösséget… Jézus azt tanította, hogy a szombat van az emberért, nem az ember a szombatért. Ennek alapján azt is mondhatjuk, hogy nem az ember van a Földért, hanem a Föld az emberért. Fontos, hogy mindennapi életünkben akár vallásosak vagyunk akár ateisták, megtaláljuk az egyensúlyt a saját életünk és a bolygónk védelme között.
