Kérdésként érkezett: honnan tudom, hogy melyik hatósághoz kell fordulnom állatkínzás esetén? (Hatóságról, tehát közigazgatási eljárásról beszélünk, a büntetőeljárás teljesen más kategória).
A rövid válasz az, hogy gyakorlatilag mindegy, ha a hatóságnak hatásköre van eljár, ha nincs átteszi ahhoz a szervhez, amelynek van – kötelező jelleggel. Az élet nyilván időnként más tapasztalatokat produkál….
A szakmai alapokon nyugvó válasz ennél nyilván kicsit bonyolultabb és hosszabb: ma Magyarországon állatvédelmi (közigazgatási) eljárást a települési jegyzők, járási hivatalok, megyei kormányhivatalok és a NÉBIH folytathat le. Hogy épp melyik közülük, azt egy kormányrendelet határozza meg, a 383/2016. (XII. 2.) Korm. rend. 6. § és 6/A. §-sai ugyanis “felosztják” ezek között a szervek között az állatvédelmi törvényt és megmondják, hogy a törvény mely szakaszaival kapcsolatban mely szerv jár el.
Nincs nagy meglepetés, a kb. 1700 települési jegyző, a 174 járás, a 19 megye és az 1 NÉBIH közül a legtöbb és legáltalánosabb feladatai a jegyzőknek vannak, a legjobb és legegyszerűbb megoldás tehát hozzájuk fordulni.
Mi lehet a jegyző feladata a kormányrendelet értelmében?
– az állatvédelmi szabályokba ütköző cselekmény elkövetésétől számított 1 éven belül bírságot szabhat ki
– állatvédelmi oktatáson való részvételre vagy állatartástól eltiltásra kötelezhet
– adott állatfaj ellátásával kapcsolatban gyakorlattal rendelkező személy igénybevételére kötelezhet, akár 8 évig (!) rendszeres jelentéstételre kötelezhet az állattartással kapcsolatban
– gyógyíthatatlan, szenvedéssel járó betegség esetén eutanizációra kötelezheti az állattartót
– a költségek egyidejű letétbe helyeztetésével kiemelheti az állatot ideiglenes jelleggel, amíg az állattartó a kötelezettségeknek eleget tesz
– állat megfelelő és biztonságos elhelyezésének és szökésének megakadályozása céljából meghatározott építési munkákat rendelhet el (pl. kerítésmegerősítés).
Van tehát törvényi lehetőség és eszköz a jegyzők és a további hatóságok kezében, csak élni kell vele. Élni viszont csak úgy tudnak, ha értesülnek a problémákról, mert bejelentések nélkül az állatkínzások nagy száma látenciában marad. Érthető, ha valaki nem akar magának haragosokat, bosszúból megkarcolt autót, fellökött kukákat, egyéb meglepetéseket a háza táján, ilyenkor állatvédő szervezetekhez célszerű fordulni, amelyek megteszik a bejelentést és nyomon követik az eljárást annak lezárultáig. A fő cél mindig az, hogy rászoruló állat ne maradjon ellátatlanul, és amennyiben indokolt, a felelősségrevonás történjék meg.
