A vadászterületre kiengedett kutya és macska az emberi környezet része, abban domesztikálódott, annak eleme. Az ember kötelessége a háziállatot a saját világában tartani, jól tartani, hogy ne szökjék meg onnan. A háziállat nem való a vadászterületre, mert nem része a természeti környezetnek, így ottani ténykedése megzavarja annak rendszerét, működését.
Jogszerűtlen elpusztításuk esetén a gazda mint sértett rongálás bűncselekmény miatt tehet feljelentést, a kártérítési felelősség azonban fordított irányú is lehet: aki a vad elpusztításával, befogásával, zavarásával vagy bizonyíthatóan erre irányuló kísérletével a jogosultat a vadászati jog gyakorlásában akadályozza, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni.
A gazda szabálysértési és büntetőjogi felelősségre vonása is szóba jöhet: a veszélyeztetés kutyával szabálysértést követi el, aki természeti és védett természeti területen vagy vadászterületen kutyáját póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja.
Esetenként az állatkínzás egyik fordulata is megállapítható lehet a kutya- vagy macskatartóval szemben: az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele esetén a büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés is lehet.
(Az Állatmentő Szolgálat Alapítvány 2018-ban szervezett konferenciát a Károli Gáspár Református Egyetem jogi kara segítségével, a posztot az ott elhangzottak, illetve Elek Balázs: Vadászok, halászok a büntetőjog hálójában (HVG-ORAC 2015.) című könyvének segítségével írtuk.)
