Közkeletű tévedés, hogy a feljelentést a rendőrség felé csak ismeretlen személy ellen szabad indítani, mert különben ha nem bizonyosodik be a tartalma, akkor megvalósítjuk a hamis vád bűncselekményét.
Egyrészt a hamis vád tényállása úgy szól, hogy aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol, a joggyakorlat szerint pedig egy szó szerint „ismeretlenként” kezelt, de felismerhető, beazonosítható személy elleni konkrét feljelentés is átcsaphat ilyen bűncselekménybe, amikor tudatosan hamisan állítunk olyan cselekményeket, melyeket az illető nem követett el (sőt még gondatlan alakzat is van, de ezzel most nem zavarjuk meg az olvasót).
Az ismeretlen személy – konkrét személy másik jelentősége egy megindult büntetőeljárás során, hogy amikor már konkretizálódik a gyanúsított személye, onnantól kezdve ketyeg a nyomozás határideje, előtte az ismeretlen személyre történő adatgyűjtés, információkérés más metódus alapján számítandó.
Vagyis ha meg vagyunk győződve arról, hogy a szomszéd Sanyi bácsi lopta el a fűnyírót és erről még bizonyítékunk is van (pl. a házra felszerelt kamerák felvételei) fogalmilag kizárt, hogy hamis vádat kövessünk el még akkor is, ha bármely okból a későbbiekben Sanyi bácsit nem vonják felelősségre.
A hamis vádnak tehát nem az a lényege, hogy később nem kap büntetést az illető ezért minket ezzel logikailag összefüggően felelősségre vonnak, hanem az, hogy tudatosan ne állítsunk senkiről semmit ami nem igaz. Így tehát Sanyi bácsi nevét bármilyen félelem nélkül leírhatjuk egy konkrét cselekmény kapcsán egy feljelentésbe, amennyiben legjobb tudomásunk szerint ő követte el a cselekményt mert éppen láttuk, mert van róla felvételünk, mert tanúkat tudunk hozni hogy ő volt stb.
Ugyanígy ha konkrétan névvel beazonosítható személyt látunk, amint állatkínzást követ el, egészen nyugodtan tehetünk névvel megjelölve feljelentést, hiszen ezzel biztosan nem merítjük ki a hamis vád gyanúját.
A mai témánkhoz a vonatkozó blogbejegyzés: https://buntetojogesz.hu/az-a-kis-hamis-vad/
