Egy kis történelem

Tegyünk megint egy kis időutazást! Jártunk már a korábbi posztok jóvoltából 1929-ben illetve 1905-ben, most látogassunk el 1896-ba és olvassunk bele a dr. Szalkay Gyula szerkesztette Az Állatok Őre című állatvédelmi közlönybe!

Az igazgató-titkár (egyben a szerkesztő is ő volt: dr. Szalkay Gyula) az előző évi tevékenységről szóló beszámolót úgy kezdte, hogy “Az állatvédő egyesület tagjai szinte papok, ők a humanizmusnak papjai, kik azt prédikálják, légy jóindulatú, irgalmas, könyörületes állataid iránt, nemcsak azért mert hasznot huzasz belőlük, hanem azért, mivel ők épp ugy tudnak szenvedni, mint az ember, épp igy érzik a kint, mint te. Aki könyörületes állatai iránt, az nem lehet rossz ember.”

Az állatvédő egyesülettel együtt az igazgató-titkár szavai szerint “az állami rendőrség derék legényei őrködtek az állatvédelem eszméi fölött, ők segédkeztek nekünk mindenütt ott, ahol joindulatu szavunk nem használt.”

A mellékelt kis statisztika szerint 1895-ben 1457 feljelentés érkezett állatkínzás miatt a fővárosi rendőrséghez, ebből 464 fő elzárás büntetést kapott, 741 főt marasztaltak el pénzbüntetésben, 215 ügy még tárgyalás alatt volt, 5 személyt felmentettek, 79 figyelmeztetést kapott és 5 megszökött. (Összehasonlításképpen: ma évente országosan átlagosan 500 büntetőügy van állatkínzás miatt az ENYÜBS adatai szerint).

A beszámoló szerint az egyesület tagjai részéről Grimm Gusztáv tiszteletbeli elnök 100 forintot, dr. König Gusztáv 50 forintot, Hauszmann Alajosné két aranyat ajándékozott a rendőrök jutalmazására. Az egyesület 200 forintot a rendőrök, 100 forintot egyéb személyek jutalmazására ajánlott fel. A beszámolóból kiderül, hogy a jutalmazásra rendelkezésre álló keretet a rendőrfőparancsnok is kiegészítette 30 forinttal saját költségvetésből.