Évente átlagosan 500 büntetőeljárás indul állatkínzás miatt a rendőrség előtt, korábban ez a szám még a duplája volt (pl. 2010-ben 1156 eljárás).
Sok ez vagy kevés? Ha összehasonlíthatnánk az állatvédelmi (közigazgatási) eljárásokkal akkor legalább tízszeres eltérést tapasztalnánk, vagyis a jegyzők, járási hivatalok, megyei kormányhivatalok előtt minimum tízszer több eljárás indul hiányos, hibás, rossz tartás miatt, mint bűncselekmény miatt.
A különbség csak becsült, mivel sajnos az állattartási ügyeket más “hasonló” közigazgatási ügyekkel együtt veszik évről évre statisztikába, így pl. több mezőgazdasági szakigazgatási üggyel, vagy például a parlagfű elleni közérdekű védekezéssel… Gyakorlati szakemberekkel való beszélgetés során mindig elhangzik, hogy ez a tízszeres különbség teljesen reális, amíg adott időszakban például a Fővárosi Törvényszék elé 16 állatkínzás bűncselekmény ügy jutott el, addig csak a főváros egyik kerületében 178 állattartási ügyet folytattak le (a Fővárosi Törvényszék illetékessége ugye az egész főváros területét jelenti).
Ez az évi átlagosan 500 ügy vajon hány állatot jelent? Sajnos pontos adatot nem tudunk mondani, mivel a bíróságok csak kutatóknak adnak ki ítéleteket, így az internetre kell hagyatkoznunk, pontosabban a rendőrség, a bíróság és az ügyészség honlapjára.
Mint tudjuk, a rendőrség a büntetőeljárásban nyomoz, az ügyészség jellemzően vádat emel (de tárgyalás nélkül akár szankciót is alkalmazhat), a bíróság büntetést szab ki.
Jogászunk nem volt rest és leszámolta egy öt éves időtartam alatt fellelhető, honlapokon közzétett adatok alapján a számokat, ezt látják a képen.
Azonos időszakban tehát 701 állat sorsa (egészségkárosodása vagy pusztulása) miatt indult büntetőeljárás a rendőrségen, az ügyészség azonos időszakban már 4052 (!) állat miatt emelt vádat, míg a bírósági ítéletekben 213 állatot jegyeznek.
Mi lehet ennek az eltérésnek az oka?
Több elmélet lehetséges: az ügyészség vádemelési mutatója ezekben az ügyekben talán nem olyan sikeres mint másokban, vagy a bíróság pont azokat az elkövetőket mentette fel ahol ezresével pusztultak a haszonállatok (a négyezres adatot egy liba- és egy szarvasmarhatelep “dobta meg”, ahol az állattartó egy idő után egyszerűen “elfelejtett” kimenni….) esetleg adott időszak alatt ugyan történt vádemelés de a bíróság nem jutott az ügyek végére és már a vizsgált időtartam után hozta meg az ítéleteket a számszerűsített esetekben.
Több verzió lehetséges – a kiderítése az igazi kutatókra vár…
