Back to basics – Alapfogalmak c. cikksorozatunkban az állatvédelmi törvényből vizsgálunk meg alapfogalmakat és közkeletű tévedéseket oszlatunk el velük kapcsolatban.
“Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.” (Állatvédelmi törvény, 4. § (1))
Ha tudjuk azt, hogy az állatvédelmi törvény hatálya milyen széles körben terjed ki állatokra (gazdasági haszonállatok, kutatási-kísérleti célra szolgáló állatok, verseny és sportcélra tartott állatok, pásztorebek, őrző-, védő-, mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő és terápiás kutyák, vadászatra alkalmazott állatok, bemutatásra tartott állatok, hivatásos őrszolgálatot ellátó állatok, kedvtelésből tartott állatok, veszélyes állatok, kóbor állatok stb.) duplán is elbizonytalanodhatunk jogalkalmazóként de laikusként is a jó gazda gondosságának tartalmi kitöltése közben.
Vannak olyan triviális kérdések, melyeket mindenki ösztönösen megérez: a vemhes anyaállatot nem ugyanúgy takarmányozzuk mint az idős, esetleg beteg állatot, a kölyökállatok energiaszintje, növekedési üteme, csontképződési folyamata más tápanyagokat kíván mint egy felnőtt állaté.
De mi a helyzet ha adott faj és fajta felismerése is kihívásokat jelent?
Honnan tudjuk, hogy a manapság divatos egzotikus hüllők és kétéltűek jóléte milyen hőmérséklethez, páratartalomhoz kötődik, mi a jelentősége az eleségállatok nagyságának vagy a hőmérsékletingadozásnak például az emésztés kapcsán?
Mit jelent a jó gazda gondossága prémfarmon vásárolt rókák esetén? Mit kérhetünk számon egy karakáltulajdonostól?
Ezek azok az esetek, ahol a jogalkalmazónak biztos, hogy szakmai segítséget kell kérni egy adott kérdéshez jól értőtől: egzotikus szakállatorvostól, tenyésztőtől, adott fajvédelemmel foglalkozótól, hiszen manapság csak a megvásárolható papagájok gazdagsága olyan nagy, hogy ember legyen a talpán aki kiigazodik közöttük.
Nem szégyen a szakmai segítségkérés, sőt ilyen esetben kötelező is: enélkül felelősen jó döntést egyetlen állatvédelmi hatóság sem hozhat az állatok sorsának megjavítása érdekében.
