Back to basics – Alapfogalmak c. cikksorozatunkban az állatvédelmi törvényből vizsgálunk meg alapfogalmakat és közkeletű tévedéseket oszlatunk el velük kapcsolatban.
“Állatkínzás: az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklődő betegségben szenvedő – nem kísérleti célra szánt – állategyed tenyésztése, szaporítása.” (Állatvédelmi törvény, 3. § 4. pont)
Elsőre talán zavaró lehet, hogy mind az állatvédelmi törvény mint a büntető törvénykönyv tartalmaz egy eléggé hasonló állatkínzás-fogalmat.
Segít jobban megérteni a különbséget a kettő között, ha tudjuk, hogy az állatvédelmi törvényt 1998-ban alkották meg, így az általa alkalmazott állatkínzás-fogalom megalkotásánál egy átfogó, részletesebb definícióra törekedett a jogalkotó, míg a büntető törvénykönyvbe 2004-ben került be az állatkínzás fogalma, amely első pillantásra talán nagyon hasonlít az állatvédelmi törvénybeli szakaszra, azonban a legfontosabb ismeret ezzel kapcsolatban a jogszabályok helye, hogy mely jogágakban találhatjuk őket, ezáltal szerepük, funkciójuk megértése.
A közigazgatási jog szélesebb körben enyhébb szankciókat alkalmaz. A büntetőjog viszont – oly sokat emlegetett ultima ratio szerepkörénél fogva, vagyis hogy a legsúlyosabb cselekményeket bűncselekményeknek minősíti és azokért a legsúlyosabb kiszabható szankciókat határozza meg, a komoly, súlyos állatkínzások ellen lép fel. Ennek megítélése részben jogkérdés, részben szakkérdés, vagyis egyrészt a jogalkalmazó feladata kitölteni az általános tényállás fogalmait konkrét tartalommal, illetve szakértőket vehet igénybe hozzá.
A két definíció másik fontos jelentősége, hogy az állatvédelmi törvényben foglaltakat közigazgatási hatóságok alkalmazzák és a szankció állatvédelmi bírság vagy állattartástól eltiltás lehet (a két leggyakrabban alkalmazot szankció), míg a büntető törvénykönyvben foglaltak alapján ügyész vagy bíróság alkalmazhat büntetőjogi szankciókat (pénzbüntetést, letöltendő vagy próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést például).
Szakmaiatlan az állatvédelmi törvény szigorítását kérni annak érdekében, hogy több és hosszabb időre kiszabható letöltendő börtönbüntetést róhassanak ki a bíróságok – a bíróság nem az állatvédelmi törvényt alkalmazza a büntetőeljárás során, hanem a büntető törvénykönyvet. Ebbe a hibába sajnos az elmúlt években sokan, köztük sok politikus is beleesett, kezeljük mindig kellő szakmai kritikával a jogszabály-módosítási törekvéseket!
