Kutyák, macskák, lovak, egyéb kedvtelésből tartott állatokra számított állatvédelmi bírság összegének meghatározása
2021-től a bírság 300 000 Ft-nál kezdődik… megéri?
A poszt alapját az adja, hogy 2021. január 7-ig a bírság alapösszege 15 000 Ft volt, ez az az összeg, amit külön jogszabály alapján meghatározott szorzókkal szorzott az állatvédelmi hatóság.
2021. január 7-től az állatvédelmi bírság alapösszege hetvenötezer forint, ha az állatvédelmi bírság kiszabására okot adó jogsértés elszenvedője kedvtelésből tartott állat, továbbá a hatóság az állatvédelmi bírságot helyszíni bírságként is kiszabhatja.
A bírság megfizetése továbbra sem mentesít más jogkövetkezmények alól.
A bírságoló határozat továbbra is csak bírósági úton támadható meg.
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény szerint aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat előírását megsérti vagy annak nem tesz eleget, állatvédelmi bírságot köteles fizetni.
Az állatvédelmi bírság számolási módját az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Kormányrendelet egészen pontosan meghatározza, az állatvédelmi hatóságnak nincs mozgástere e tekintetben.
Ha az állatvédelmi bírság kiszabására okot adó jogsértés elszenvedője kedvtelésből tartott állat a bírság alapösszege 75 000 forint.
A rendeletnek négy melléklete van, a mellékletek tulajdonképpen táblázatok. Egy táblázat egy szorzószámot eredményez. Az alapösszeget a négy szorzóval megszorozva megkapjuk a bírság összegét.
A szorzókat úgy kapjuk meg, hogy a táblázatok sorai különböző tényállásokat tartalmaznak, és ahhoz rendelnek egy szorzót. Ha egy táblázatban leírt több tényállás is megvalósul, az egy táblázatban található szorzókat összeadjuk, és így jön ki az adott táblázat „végleges” szorzója, amelyet az alapösszeggel és a többi bírsággal összeszorozzuk.
Ha a jogsértést okozó cselekményt szándékosan követték el, az adott tényálláshoz tartozó legmagasabb szorzót vagy szorzókat kell alkalmazni.
Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de nem haladhatja meg az adott jogsértés esetén kiszabható bírság legmagasabb mértékét.
Lássuk, hogyan néz ez ki a gyakorlatban!
Nézzük meg, mely összeget lehet a legalacsonyabb bírsághoz megállapítani:
Az alapösszeg tehát 75 000 Ft.
Az I. melléklet (első táblázat) legalacsonyabb szorzója: 1 (pl. ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés elszenvedője haszonállat, a mulasztó pedig természetes személy).
A II. melléklet (második táblázat) legalacsonyabb szorzója: 1 (ez esetben a jogsértés legfeljebb 10 gerinces állatot érint, vagy a populáció legfeljebb 20%-át).
A III. melléklet (harmadik táblázat) legalacsonyabb szorzója: 2 (két esete lehet: ha a bírságfizetésre kötelezett a kötelezően előírt dokumentációt, adatszolgáltatást, adatrögzítést, adatregisztrációt nem, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesítette, vagy a hatóság által előírt intézkedést nem, vagy hiányosan teljesítette)
A IV. melléklet (negyedik táblázat) legalacsonyabb szorzója: 2 (egyetlen esete: az állattartó az állat egészségét veszélyeztető szert alkalmazott, vagy állatgyógyászati terméket indikáció vagy állatorvosi utasítás nélkül alkalmazott).
A bírság kiszámításának módja: 75 000 x 1 x1 x 2 x 2 = 300 000 Ft.
A legalacsonyabb bírság összege tehát 300 000 Ft. Jól látjuk, hogy csak bizonyos tényállások fennállása esetén alkalmazható ez az összeg.
Lássuk, milyen összegű lehet a legmagasabb összegű bírság!
Azt már tudjuk, hogy ha egy táblázaton belül több tényállás megvalósul, az egy táblázatban található szorzókat összeadjuk, és így jön ki az adott táblázat „végleges” szorzója, amelyet az alapösszeggel és a többi bírsággal összeszorozzuk.
Jelen esetben azt vizsgáljuk, mi van akkor, ha a táblázatokon belül csak egy, de a legmagasabb tétellel büntetendő tényállás valósul meg.
Az alapösszeg minden esetben 75 000 Ft.
Az I. melléklet (első táblázat) legmagasabb szorzója: 6 (ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés elszenvedője fogságban – nem kedvtelésből – tartott, nem háziasított állat, beleértve a cirkuszi és állatkerti állatokat, a mulasztó pedig jogi személy vagy gazdasági társaság).
A II. melléklet (második táblázat) legmagasabb szorzója: 3 (ez esetben a jogsértés a populáció több, mint 80 %-át érinti).
A III. melléklet (harmadik táblázat) legmagasabb szorzója: 5 (egyetlen esete lehet: ha a bírságfizetésre kötelezett ember egészségét, testi épségét veszélyeztette)
A IV. melléklet (negyedik táblázat) legmagasabb szorzója: 10 (ha pl. az állattartó állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül oltotta ki).
A bírság kiszámításának módja: 75 000 x 6 x 3 x 5 x 10 = 67 500 000 Ft.
A legmagasabb bírság összege tehát 67 500 000 Ft. Jól látjuk, hogy ez az összeg is csak bizonyos tényállások fennállása esetén szabható ki.
Mit mutat az átlagos gyakorlat?
A gyakorlati oldalt az elmúlt négy, aktív állatvédelmi munkával jellemezhető év alapján ismerem, mind a közigazgatási, mind a civil oldalról. Ezen években magam is gyakran írtam különböző civil szervezetek felkérésére állatvédelmi bejelentéseket és segítettem a közigazgatásban dolgozó hivatalnoknak is a jogszabályok alkalmazásában, magam is alkalmaztam azokat.
Tapasztalataim alapján elmondható, hogy lakott településeken élő állattartók többnyire természetes személyek, a bírság kiszabására okot adó jogsértés elszenvedője többnyire 10-nál kevesebb jószág, főképp haszonállat és kedvtelésből tartott állat. Legtöbbször ló vagy kutya. Az I. melléklet (első táblázat) és a II. melléklet (második táblázat) szorzója tehát többnyire a legalacsonyabb, 1.
A bírság összegét a III. melléklet (harmadik táblázat) és a IV. melléklet (negyedik táblázat) szorzói emelik meg. A III. melléklet (harmadik táblázat) legtöbb esetben a 3-as szorzószámot írja elő, és a IV. melléklet (negyedik táblázat) átlagesete az 5-ös szorzó (pl. az eb túl kicsi helyen tartása)
Az átlag bírság összege: így 75 000 x 1 x 1 x 3 x 5 = 1 125 000 Ft.
Tévhitekről:
Gyakran találkozom azzal a hiedelemmel, hogy a hatóság „az összes körülmény mérlegelésével” határozhatja meg a bírság összegét. Jól látjuk, hogy ez nem igaz, a hatóság kezét a jogszabály erősen megköti. Az alapbírság összege fix, és nem választhatja ki azt sem, hogy, mely szorzót alkalmazza, hiszen a szorzók a megvalósított jogszabálysértéshez pontosan hozzá vannak rendelve.
Ennek a beszabályozottságnak köszönhetően a hatóság kizárólag a jogszabály által megadott szempontok alapján szabhatja meg a bírság összegét, nem veheti figyelembe az állattartó családi, anyagi, egyéb körülményeit.
A jogsértés szándékosságát a rendelet akkor veszi figyelembe, amikor megemeli a szándékosan elkövetett tényállás szorzóját (lásd fent). A hanyagság, még ha jóhiszemű is, nem az eljárás következmények nélküli megszüntetését eredményezi, hanem kisebb mértékben emeli a bírság összegét.
Azt látom, hogy a gyakorlatban a hatóságok azzal tudnak „kedvezni” az állattartónak, hogy – hacsak nincs kirívó jogszabálysértés, amely valóban az állat életét, épségét veszélyezteti – az első jogszabálysértésnél olyan határozatot hoznak, amelyben türelmi idő kiszabásával felszólítják az állattartót az állattartási körülmények normalizálására, s csak később, ezen határozat megsértése után döntenek a bírság kiszabása mellett. Ahol az állattartási körülmények optimalizálása értelmét veszti, pl. mert az állat már a mulasztás következtében elpusztult, s nincs másik jószág, az eljárás nem szüntethető meg negatív következmény nélkül, hiszen a jogsértés fennáll, s ebben az esetben kizárólag a bírság kiszabása lehet az eljárás eredménye.
A jegyzetet írta: dr. Nagy Csilla
