Az állatkínzás pszichológiája (bevezető)

MRI felvétel az agyról

Három éve az egyik állatvédő szervezet az MTA Jogtudományi Intézetével közösen konferenciát rendezett az állatkínzás jogi és pszichológiai hátteréről.

Bár szigorúan véve állatvédelmi jogsegélyszolgálat a kitűzött célunk, de nemcsak jogász szakemberek segítenek nekünk, és nem is szeretnénk szemellenzős módon csak jogi kategóriákban gondolkodni ennél a fontos témánál.

Antal Gábor krízisintervenciós tanácsadó, pszichológus konferencián elhangzott előadásából hozunk részleteket a héten, hogy közösen rakhassuk le a szemellenzőt, és a “legyenek szigorúbb jogszabályok” mantra ismételgetése mellett egy másik fókuszból is próbáljuk megérteni az állatkínzás mögöttes pszichológiáján keresztül többek között a szankcionálás és a prevenció fontosságát.

„Lélektani szempontból hogyan válik valaki állatkínzóvá? 50 centis csecsemőből milyen folyamatok vezetnek oda hogy aztán erőszakos bűncselekményeket kövessen el? Az állatkínzás a kriminológiai karrier előszobája, az
első állomás. Hogyan lesz valakiből állatkínzó? Az állatkínzók a semmiből jönnek vagy van-e gyermekkori negatív élményük, traumájuk az idegrendszerükben, személyiségükben? Mennyiben alkalmazható a büntetőjog rájuk, van-e bármilyen terápiás beavatkozási lehetőség a
pszichopatánál, az antiszociális személyiségzavarnál, amire ráhúzható a terápia? Vagy jobb, ha minimális elvárásaink vannak ehhez a masszív kórképhez? Mi minden kell, milyen multifaktorális tényezők kellenek az antiszociális személyiségzavarhoz?

Az első, hogy kell egy szociális környezet, ahova az ötven centis csecsemő érkezik. Kellenek szülők, a rokonság, és fontos, hogy milyen játékszabályok vannak a négy falon belül. Milyen apai-anyai magatartás van? Hogyan kezelik konfliktusaikat? Hogyan birkózik meg anyám-apám a saját életvezetési konfliktusaival, hogyan reagálnak egymásra? Le van-e okézva otthon a fizikai erőszak? Milyen mintákat mutatnak? Nem az a lényeg, mit mondanak, hanem hogy hogyan viselkednek, a mintaadás, a modellalkotás elsőrendű
fontosságú a személyiségfejlődésben.

A pszichoanalitikus irányzat szerint vagy beépítjük a szülői
mintákat vagy pontosan ellenazonosulásként B-tervként teljesen másképp irányítjuk életünket.

Az empátia, a pozitív emóciók hiánya a második fontos kialakulási indok. A pszichopaták valóságészlelésében komoly deficitek vannak.

Mi a harmadik oka az antiszociális személyiségzavar
kialakulásának? A viselkedéskifejezési deficit a külvilág felé, nem működnek a beépített fékek – ellensúlyok, amik letiltanák az erőszakos cselekedetektől. Egy magatartásminta elindításakor sértett, sérült, gyenge, elesett, áldozat lehet a másik fél, ezt a személyiségzavarral küszködő ember egyszerűen nem veszi észre. A fékek ki sem alakultak a személyiségében, nincsenek autoregulációs blokkok, és ami érdekes: ilyeneket számon kérni nem az, hogy fölösleges, de
zsákutca, ezek kora gyermekkori élményanyagon alakulnak ki és később nem pótolhatóak.”

(Az előadás 2017 őszén hangzott el az Állatmentő Szolgálat Alapítvány és az MTA Jogtudományi Intézetének közös, Az állatkínzás jogi és pszichológiai oldala c. konferenciáján.)

A fotót a mentalhigiene.webnode.hu oldalról vettük, azt ábrázolja, hogy az agy amigdala-orbifrontális kéreg közötti területei között kommunikációs és szerkezeti eltérések is kimutathatók a pszichopata alanyoknál több külföldi kutatás alapján, ld. pl. Wisconsin-Madison Egyetem 2015. https://www.jneurosci.org/content/35/15/6068