Tudják: rossz szomszédság török átok, tyúkperek, Péterek és Pálok meg a fülemüle éneke…
Egyesületünk szerencsés abból a szempontból, hogy ügyeletet vállaló jogászai nemcsak az állatvédelmi jogban jártasak, hanem gyakorlati birtokvédelmi szakemberek is, hosszú évekig oldották és oldják meg ma is a hozzájuk forduló ügyfelek szomszédaikkal kapcsolatos problémáit. Be kell látni azt is, hogy ezen problémák többsége évek sőt akár évtizedek óta kialakult konfliktusok leágazásai, és sokszor nincs megoldás a problémára, de az is lehet hogy a paranoia egyik formájában a perlekedési tébolyban szenvedő ügyfelet fog ki az ember, ezeket sok-sok empátiával és a gyakorlat adta rutinnal kell kezelni.
Ahhoz képest, hogy a probléma egy éven belüli vagy túli, a jegyző vagy a bíróság tud orvosságot (így birtokvédelmet) adni az elsősorban szomszédok között fennálló vitákban, a héten elsősorban a jegyzői gyakorlatból merítünk.
Vezető birtokvédelmi probléma az állattartással járó zavarás: a legkifogástalanabb állattartás is rejt magában zavaró körülményeket, a legtisztábban tartott állatnak is van szaga, zaja, több állat esetén ez megsokszorozódik, a takarmány vonzza a kártevőket, az állattartás típusától függően a megnövekedett forgalom (szállítás, látogatók, menhely esetén pl. önkéntesek) is sokakat zavarhat.
Mi lehet erre a megoldás? Egyáltalán birtokvédelmi eljárás keretében kell, lehet ezeket a problémákat megoldani, vagy teljesen más eljárásokat, pereket kell igénybevennünk?
Cikkünk végén egyik jogászunk, Csilla oldalát ajánljuk, ahol birtokvédelmi ügyek mellett sok más jogi kérdésről is ír népszerű, érthető formában:
https://www.facebook.com/doktornagycsilla
https://jegyzo.hu/allatvedelmi-szabaly-e-a-41-2010-ii-26-korm-rendelet-14-%C2%A7-2-bekezdese/
