Állatvédelem, állatmentés

Mit jelent az állatvédelem és az állatmentés kifejezésekből a védelem és a mentés?

A társadalom eleve ramaty állapotban volt amikor rajtaütött a pandémia. Van ugyan kormányzati akarat a látszat szerint az állatvédelmi reformra, mégis napi szinten olvashatunk hozzá nem értő hatóságról, rosszul lefolytatott helyszíni szemlékről, ránézésre – szakértő nélkül megállapított felelősségről – pontosabban annak hiányáról.

Sok szervezet szapulja a másikat, hogy mi az, hogy nem mennek ki kóbor állatokhoz, esetleg ezt még ki is írják az oldalukra, vagy hogy mennyivel könnyebb esetenként szaporítótelepeket felszámolni és utána gazdásítani, hiszen a fajtajellegű cukiságokra nagyobb a kereslet mint az utcasarki keverékekre – könnyebb még úgy is, ha a gazdásítást hetek-hónapok gyógykezelése, aggódása, a folyamatos hányás- és foshegyek takarítása (elnézést a plasztikus fogalmazásért), a vissza-visszatérő fertőző betegségek kísérik.

De belegondoltunk már valójában, hogy mi az hogy állatvédelem, mi az hogy állatmentés, és milyen állatoknak van erre szüksége?

Kell-e védeni a fölösleges szaporulatot, be kell-e venni akár többször is egy olyan tulajdonostól aki nem akarja vagy nincs rá anyagi lehetősége, hogy ivartalanítson és ezzel olyan férőhelyeket lekötni, ahova egyébként komoly balesetet, kínzást átélő állatok kerülhetnének?

Be kell-e venni olyan állatokat, akik

– válás

– költözés

– külföldi munka

– komplett családok váratlan allergiássá válása

és egyéb más okból fölöslegessé váltak?

Hatalmas erkölcsi dilemmák ezek. Az biztos, hogy csak a sokszínűség adhat megoldást, vagyis minél többen működtessenek szervezetet amely kóborkákkal, meguntakkal, balesetet szenvedettekkel, fölös szaporulatokkal foglalkozik.

A pandémia után sok mindent át kell gondolnunk, biztos, hogy az életünk nem folyhat tovább ugyanúgy, mint előtte. Gondoljuk át azt is, hogy pusztán azért, mert nem értünk egyet másvalaki céljaival, muszáj-e a sárba taposni, kritizálni azt az emberfeletti önkéntes munkát, amit mások végeznek?

Nem lehetne-e a közösségi oldalakat arra használni, amire valók: kapcsolatépítésre, segítségkérésre, segítségnyújtásra, közösségépítésre?