Állatvédelem és birtokvédelem kapcsolata, 3. rész

veszekedő szomszédok

A téma tágabb elemzését nyújtja Csilla egyik 2019-ben megjelent cikke az arsboni.hu jogi portálon.

A települési jegyző a hat I. fokú állatvédelmi hatóság egyike. Állatvédelmi hatósági feladatai mellett még jócskán vannak más törvényekből adódóan hatáskörei, többek között a birtokvédelmi hatáskör is.

Érdekes találkozás egyazon személy feladatkörében az állatvédelem és a birtokvédelem (állatfókuszú és emberfókuszú eljárások) de az is érdekes és hatalmas szakmai kihívás például, amikor kereskedelmi jogi hatáskörében olyan szórakozóhelyekhez adott engedélyt melyben később a lakosság panaszai kapcsán birtokvédelmi eljárásban kell(ene) eljárnia.

“Állattartás, birtokvédelem körében beérkező kérelmek egyik leggyakoribb panasza a nem-kívánt szaghatás. Egy szaghatás miatt indított birtokvédelmi per során kirendelt igazságügyi szakértő szerint a szaghatás megítélésénél három tényezőnek van döntő jelentősége: az állomány korának, az uralkodó széljárásnak, és az aktuális évszaknak. A bírói gyakorlat e körbe vette az állatállomány nagyságát is, még akkor is, ha az ebből eredő hátrányok esetleg csak időszakosak. A szagvédelemmel foglalkozó szakemberek által 2014-ben összeállított Szagvédelmi Kézikönyv az állattartás esetén több mint 400 féle szaghatást okozó vegyületet különít el, ezen szaganyagok keveréke, kölcsönhatása eredményezi a szagforrásból kikerülő szagot, de nem ismert, hogy a keverékek összetevői hogyan hatnak egymásra. A szaghatás érzetének két feltétele van: egy olyan szaghatás, ami a környezeti levegőben súlyosabb egészségi korlátozás nélkül is rontja az ember közérzetét, és ezzel kedvezőtlenül befolyásolja az élet minőségét, valamint kell hozzá valaki, aki ezt érzi. A szagok élvezeti értéke az emberben az első 5-10 életév során megszerzett emóciókkal és emlékekkel alakul ki. A szaghatás intenzitásának több összetevője van: függ a kifejtés időpontjától, az érzékelő korától, nemétől, szaglóképességétől, idegi állapotától. A legjelentősebb zavaró hatásokat okozó szagok jellemzően olyan forrásokból származnak, amelyeknél szerves anyagok lebomlása megy végbe, ez történik pl. az állattartás során keletkező trágyával, vagy a jószágok romlandó eleségével nem megfelelő tárolás esetén. Amennyiben egy-két kutya előtt egy-két hétre ott marad egy-két romlandó hús, ételmaradék, egyéb, már annak szaghatása is hamarosan érzékelhető, főleg a forró nyári napokon. “

A teljes cikk elolvasható az alábbi linken: https://arsboni.hu/a-jegyzo-mint-birtokvedelmi-es-allatved…/