Mi a titka egy település jól működő állatvédelmi rendszerének? A kommunikáció, a kapcsolatrendszer és az együttműködés.
Az állatvédelmi hatóságok (jegyző, járási hivatal, megyei kormányhivatal, NÉBIH) félkarú óriások a civil szervezetek segítsége nélkül, a civil szervezetek pedig a hatóságok eszköztára és szankciórendszere nélkül (pl. állatvédelmi bírság, állattartástól eltiltás, lefoglalás-elkobzás stb.) nem képviselhetik, gyakorolhatják és terjeszthetik a felelős állattartás eszméit.
Mire jó az állatvédelmi törvényben 2003 óta szereplő állatvédelmi járőrszolgálat? A legpraktikusabb oka először is az, hogy amíg a hatóságok hivatali rendszerben működnek, vagyis van egy nyitvatartásuk – így este valamint hétvégén nem elérhetőek, a járőrszolgálat működése lefedheti ezeket az időtartamokat is. Megkönnyítheti a hatóságok munkáját azzal, hogy előszűrést végez a bejelentésekkel kapcsolatban, állampolgár- és állatbarátabb intézkedéseket tesz lehetővé, amennyiben egy-egy hiányosságot, szankciót segít az állattartónak részben vagy egészben megoldani (így a szankció is elkerülhető, de ami a fő lényeg, az állat sorsán sikerült javítani), a hatósági munka segítése mellett pedig ezer más feladatot láthat el az ismeretterjesztéstől kezdve az ivartalanítási kampányok lebonyolításán át az arra rászoruló állattartó állatának állatorvoshoz szállításán keresztül.
Tudomásul kell venni, hogy az állatvédelemben tevékenykedő civil szervezeteknél olyan hatalmas szaktudás, kapcsolati tőke és az önkéntességből adódó lelkesedés és tenni akarás halmozódik fel, amelyet nem kihasználni a hatóságok részéről egyszerűen vétek.
Egy-egy település fejlett állatvédelmi rendszerének embervédelmi oldala is van: az együttműködési szerződésekben részt vevő civilek vagy a járőrszolgálatok tagjai a rászoruló állatok mellett sok rászoruló emberrel is találkoznak, sokkal több helyszínre eljutnak, mint az idejük nagyobb részében ügyfélfogadással foglalkozó hatósági személyek, így jóval előbb “látókörükbe” kerülnek olyan rászoruló embertársaink is, akiknek az érdekében a megfelelő helyeken jelzéssel lehet élni. Sok állatvédő szervezet támogat, szervez gyűjtést, készít programokat rászoruló gyerekek, öregek, vagy éppen hajléktalanok részére.
Ne feledjük: egy jól működő állatvédelmi rendszernek jóval több leágazása van, mint elsőre gondolnánk. Ahol csak lehet, minél több településen élni kellene vele!
(A fotót a DOKTA – Doktorok az Állatokért Alapítvány oldaláról vettük, rajta az országban elsőként létrehozott Újpesti Állat- és Természetvédelmi Járőrszolgálat eszközparkjának egy része látható).
