Mennyire hiteltérdemlők az igazságügyi szakértői vélemények a büntetőeljárásban?
A büntetőeljárásban kizárólag hiteltérdemlő szakértői véleményből származhat olyan tény, amelyet a bíróság a bűnösségről való döntés során bizonyítékként értékel.
A hiteltérdemlőség (vagy más néven aggálytalanság, validitás) a szakvéleménynek az a tulajdonsága, amely biztosítja, hogy a jogalkalmazó hiányzó különleges szakértelmét képes pótolni.
A hiteltérdemlő szakvélemény azonos a minőségileg megfelelő, vagy más néven minőségi szakértői véleménnyel.
Mi szükséges mindehhez?
1. A kirendelés törvényes volta.
2. Nem áll fenn kizárási ok a szakértővel, a bevont szakkonzultánssal, az igénybevett szakértőjelölttel és a segédszemélyzettel sem.
3. A szakértő csak szakkérdésben nyilatkozott (a jogkérdés nem az ő feladata!).
4. A szakértő tudomásul vette és írásban nyilatkozott a hamis szakvéleményadás következményeiről.
5. A szakértő betartotta a büntetőeljárásban érvényesülő, bizonyításra vonatkozó szabályokat.
6. A szakvélemény megalapozott volt.
7. A szakvélemény nem szenved alaki hibában.
8. A szakértő tapasztalata, szakmai múltja, szakmai előmenetele alapján képesnek tűnik arra, hogy meggyőző bizonyítékot szolgáltasson.
Az utóbbi időben tapasztaltak alapján ki kell mondani, hogy a 2. ponttal ellentétes (és a büntetőeljárási törvény szakértőkre vonatkozó szakaszát sérti, így külön jogkövetkezménnyel jár) amennyiben egy állatkínzás büntetőügyben a korábban ellátó állatorvos ad szakvéleményt az ügyben, de “elfelejti” jelezni, hogy kizárási ok áll fenn. Nyilvánvalóan elfogult és alkalmatlan egy olyan személy hiteltérdemlő szakvéleményt adni a büntetőügyben, akinek korábban pontosan a saját felelősségi körébe tartozóan tennie kellett volna az állatok jólléte iránt.
(A poszt megírásához felhasználtuk az Ügyvédek Lapja 2019. július-augusztusi számában megjelent, dr. Nogel Mónika ügyvéd “Mennyire hiteltérdemlők az igazságügyi szakértői vélemények a büntetőeljárásban?” c. cikkét).
