Az oltási könyv az állat veszettség elleni immunizálásának igazolására szolgáló, egyedi sorszámmal ellátott, a 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet melléklete szerinti adattartalmú okirat.
Az állattartó köteles:
- az oltási könyvet megőrizni, azt az immunizálás megtörténtét ellenőrző állat-egészségügyi hatóság felszólítására bemutatni, illetve tulajdonátruházás esetén az új tulajdonosnak átadni, továbbá biztosítani, hogy az oltási könyvet a közterületen az ebre felügyelő személy magánál tartsa az oltás érvényességének bizonyítása céljából
- az oltási könyv megrongálódása, elvesztése esetén az oltást végző állatorvostól nyolc napon belül az oltási könyv pótlását kérni.
Az állatorvos köteles:
- a veszettség elleni oltás beadását a helyszínen az oltási könyvben igazolni (az oltás időpontja, a felhasznált oltóanyag neve, gyártási száma, az oltást végző állatorvos aláírása, kamarai bélyegzőjének lenyomata)
- a járási hivatal által térítés ellenében kibocsátott, az adott évre érvényes biztonsági jellel ellátott öntapadós címkével az oltási könyvben érvényesíteni az általa végzett oltásra vonatkozó bejegyzését
- az állattartó kérelmére új oltási könyvet kiállítani az általa oltott ebről, egyidejűleg azt címkével érvényesíteni
- az oltást végző szolgáltató állatorvos az eb oltási könyvének kiállítása során az állat fajtájának megjelölésére szolgáló sort a fajta megjelölésével kizárólag abban az esetben töltheti ki, amennyiben az eb tulajdonosa az eb fajtatiszta származását az elismert tenyésztő szervezet által kibocsátott származási igazolással igazolja.
Az oltási könyv az állat tulajdonjogát és származását nem igazolja, az gyakorlatilag a kutya személyi igazolványa és taj-kártyája egyben.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy hatósági vagy bírósági eljárásokban nem értékelhető bizonyítékként a tulajdonjog megállapítása céljából, ez azonban mindig egyedi elbírálást jelent, és nem általános szabályt. Ahhoz, hogy az oltási könyv tulajdonjogot igazoljon, a petvet rendszer átalakítása (vagy egy másik rendszer felállítása) szükséges, hogy olyan megbízható, közhiteles, okiratokon alapuló bejegyzések mentén működő rendszer szolgáltasson adatokat, mint pl. az ingatlanyilvántartás. Bár sokak szerint igény lenne rá, hogy az oltási könyv (és a mögöttes rendszer) tuladjonjogot igazoljon, ehhez nyilvánvalóan olyan bejegyzésre alkalmas alapokiratok lennének szükségesek, továbbá a működtetéshez, a hiteles példányok lekéréséhez olyan fenntartási költség, melyet felmérések szerint egyelőre kevés állattartó vállalna magára.