Back to basics – Alapfogalmak c. cikksorozatunkban az állatvédelmi törvényből vizsgálunk meg alapfogalmakat és közkeletű tévedéseket oszlatunk el velük kapcsolatban.
“Állatkert létesítését a természetvédelmi hatóság engedélyezi. A természetvédelmi hatóság az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.” (Állatvédelmi törvény, 39. § (1))
Aki Gerald Durrell könyvein nőtt fel, biztos gondolt már rá valaha, hogy saját állatkertje legyen. Mi kell ma ahhoz, hogy valaki ezt az álmát megvalósítsa? Többek között a következő:
Az állatkert működési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a tulajdonos nevét, lakcímét, gazdálkodó szervezet esetében a székhelyét,
b) a vezető nevét, lakcímét, tartózkodási helyét,
c) a felelős személy nevét, lakcímét, tartózkodási helyét,
d) a telephely adatait.
Az állatkert működési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a létesítmény betelepítési tervét az állatok egészségügyi ellátásához szükséges feltételek teljesítésére vonatkozó tervvel, a tartásra tervezett fajok listájával és a tartásra tervezett fajok „Tenyésztési Terv”-ével, amely utóbbi tartalmazza a létrejövő szaporulat elhelyezésének tervét, valamint a fokozottan védett fajok egyedeinek mesterséges szaporításához külön jogszabály alapján a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) által kiadott engedélyt;
b) az állatkert „Működési terv”-ét a „Látogatási szabályzat”-tal, melyben a nagyközönség számára biztosított látogatási időt is rögzíteni kell, napszak, évszak és év viszonylatokban;
c) a tartásra tervezett fajok jegyzékét, az Átv. rendelkezései, a tartásra vonatkozó külön jogszabályok és a tartásra tervezett fajok egyedei természetes viselkedésének, bioritmusának, biológiai szükségleteinek figyelembevételével elkészített „Állattartási szabályzat”-ot. A szabályzatnak tartalmaznia kell:
ca) a takarmányozási program alapelveit,
cb) a kötelező védőoltásokat, a megelőző és gyógyító állatorvosi ellátás, azaz az állat-egészségügyi követelmények biztosításának folyamatát,
cc) a karantén idejét és módját, a beteg állatok elkülönítésének előírásait,
cd) az állatok szökése megakadályozásának, az őshonos állatokat és növényeket fenyegető lehetséges ökológiai veszélyek kiküszöbölésének biztosítékait,
ce) a külső kártevőkkel és élősködőkkel történő fertőzés megelőzésének és kezelésének módjait,
cf) a szaporulat kezelésére, a természetvédelmi oltalom alatt álló vagy veszélyes egyedek tartására vonatkozó előírásokat,
cg) az állatkertben tartott fajok egyedeiről a lényeges, illetve külön jogszabályban vagy a hatóság által előírt adatok nyilvántartásának naprakész vezetését,
ch) az állatok tartásával, gondozásával kapcsolatos előírásokat,
ci) a takarmányok és az alom tárolásának és felhasználásának szabályait,
cj) a keletkezett állattetemek, állati hulladék, trágya kezelésének és ártalmatlanításának módját,
ck) az állatok tartási helyére, valamint a tárolóhelyekre vonatkozó takarítás, tisztítás és fertőtlenítés eszközeit, anyagait és módját;
d) a veszélyes állat kiszabadulásának, illetve katasztrófaveszély esetére „Intézkedési terv”-et;
e) az állatkert megszűnésének esetére „Felszámolási terv”-et a betelepítési tervben meghatározott teljes egyedszámra;
f) a nem kizárólagos önkormányzati tulajdonban levő állatkertek esetében igazolást a tartós működéshez szükséges vagyoni fedezet folyamatos meglétéről és annak biztosítékáról;
g) a felelős személy és az állatgondozók képzettségét, illetve a 4. § (3) bekezdés szerinti esetleges felmentését igazoló okmányok másolatát;
h) az állat-egészségügyi ellátást biztosító állatorvos nyilatkozatát.
És ez még mind csak a kezdet… kiváló gazdasági szakemberként menedzselni kell tudni az önfenntartó, sőt lehetőség szerint profitot termelő vállalkozást úgy, hogy az ott élő állatoknak a lehető legjobb körülményeket biztosítsák és természetesen a látogatóknak is páratlan élményeket nyújtsanak.
A hazai állatkertek további létesítményekkel való bővülése elsősorban az uniószerte alkalmazott vadállatok cirkuszi használatra való tiltása nyomán kerülhet az érdeklődés középpontjába, hiszen a “fölöslegessé” vált állatok mindegyikének nem reális alternatíva a külföldi mentőközpontok vagy a már meglévő állatkertekben való elhelyezés, bizonyos hogy új létesítményekre is szükség lesz a jövőben.
