Milyen vállalkozási formákban lehet kutyakereskedelemmel foglalkozni adójogi szempontból?

Milyen vállalkozási formákban lehet kutyakereskedelemmel foglalkozni adójogi szempontból?

Bármilyen egyéni vállalkozás, kisvállalati adó (KIVA), társasági adó hatálya alá tartozó társas vállalkozásként.

Fontos, hogy az SZJA-törvény változása miatt adószámos magánszemélyként már csak két tevékenység végezhető jogszerűen: ingatlan bérbeadás valamint szálláshely-szolgáltatás, kutyakereskedelem nem!

A jövedelem, amit az adóbevallásban adóalapnak hívunk, a bevételek és a kiadások különbségéből adódik. A bevételszerzésnél meg kell jegyezni, hogy az nemcsak pénz lehet, hanem olyan vagyoni értékű jog pl. mint a későbbi fedeztetés biztosítása, vagy a későbbi almokból egyedek biztosítása. Adójogi szempontból a vagyoni értékű jog is bevétel.

Az adásvételi szerződés a számlát nem pótolja, utóbbi elmulasztása esetén bírságot kaphat az, aki nem tesz eleget ennek a kötelezettségének.

Költségekként elszámolhatóak az állatok tartására, szállítására, ápolására, képzésére fordított összegek, illetve gyakorlatilag „minden” kiadás, amely összefüggésbe hozható az állatokkal.

Azok a nem jogász laikusok, akik felszisszennek attól, hogy a kutya a polgári jog szempontjából dolognak minősül, most sem fognak másképp érezni: a kutya amennyiben tenyészállat, úgy amortizáció számolható el rá.

A tenyésztési ciklusát figyelembe véve a vételárat azokra az évekre kell elosztani, amikor almot remélnek tőle vagy eredményes fedeztetést, és így lehet évente elszámolni a költséget.

Az SZJA mellett fontos, hogy az ÁFA-kötelezettségről is nyilatkozni szükséges, amelynél 12 millió Ft-ig alanyi áfamentességet lehet élvezni.

A tevékenységét év közben kezdő adószámos magánszemély alanyi áfamentességi értékhatára 12 millió Ft-nak az adószám érvényességének kezdőnapjától az év utolsó napjáig bezárólag kiszámított időarányos része.

Alanyi mentességet választó adóalanynak nem kell ÁFA bevallást készítenie.

Az állat értékesítésről számlát kell kiállítani.

A számla lehet „kézi” – nyomdai úton előállított vagy „gépi” – számlázó programmal előállított. Amennyiben kézi számlát állít ki valaki, úgy az online adatszolgáltatást is teljesítenie kell határidőn belül https://onlineszamla.nav.gov.hu/home. Regisztrálni kell a rendszerben és minden számlát fel kell vezetni.

Az adatszolgáltatási határidő az áthárított adó mértékétől függ nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott számla esetén
• ha a számlában áthárított adó összege eléri vagy meghaladja 500 000 forintot, akkor az adatszolgáltatás a számla kibocsátását követő naptári napon belül,
• ha a számlában nincs áthárított adó vagy a számlában áthárított adó kevesebb, mint 500 000 forint, akkor a számla kibocsátását követő négy naptári napon belül kell az adatokat az Online Számla rendszerben rögzíteni.

Számlázó programmal szembeni követelmények: A számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet.

Az adóhatóság az adózót egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja, ha
– a számla-, egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja, vagy a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki, vagy
– iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget.

A jogkövetkezmények alkalmazása során az iratmegőrzési kötelezettség elmulasztásával egy tekintet alá esik, ha az adózó iratait az ellenőrzés lefolytatására alkalmatlan állapotban nyújtja be.

Ha az adózó iratmegőrzési kötelezettségének a nyomdai úton előállított számla, nyugta megőrzésének elmulasztásával nem tesz eleget, függetlenül attól, hogy a számla, illetve nyugta felhasználása ténylegesen megtörtént-e, a kiszabható mulasztási bírság összege természetes személy esetén kettőszázezer forint, nem természetes személy adózó esetében ötszázezer forint és a hiányzó számlák, illetve nyugták számának szorzata által meghatározott összegig terjedhet.