Az 578/2020. (XII. 14.) számú kormányrendelet 1. melléklet 22. pontja szerint FELIR-azonosító köteles tevékenységek az állatklinika, állatkórház, állatorvosi rendelő működtetése. A kormányrendelet mint tudjuk, április 1-jén lép hatályba, vagyis a felsorolt intézményeknek addig kell elvégezni a regisztrációt.
Kérdésként kaptuk, hogy vajon a jogalkotó tudja-e, hogy az állatorvosi kamaráról szóló 2012. évi CXXVII. törvény 34. § (1) d) pontja szerint állat-egészségügyi szolgáltatónál állatorvosi tevékenységet, illetve abban való közreműködést állatorvos csak FELIR-azonosító birtokában végezhet (ez a szabály 2017. VI. 16. óta hatályos) illetve a 38. § (1) bekezdése szerint praxisengedélyt az az állategészségügyi szolgáltató kaphat, amely több más feltétel mellett rendelkezik szakmai munkát irányító, FELIR-azonosítóval rendelkező állatorvossal. Ez a szakasz is 2017. VI. 16. óta hatályos.
Nem tudjuk, mit tud a jogalkotó.
Ha beütjük a FELIR-azonosító keresőszót a jogtárba, a poszt írásának napján 462 találatot kapunk. Az ilyen elemi szintű guglizgatást nyilván a jogalkotás hátterét adó minisztérium vagy szakigazgatási szervek is elvégezték, és készítettek egy kimutatást, akár egy kockás spirálfüzetben egy listát, hogy milyen tevékenységeket nem kell felvenni az új jogszabály mellékletébe, hiszen – ha másképp fogalmazva is – de már négy éve kötelezettségként írták elő.
A kamarai törvény 2. § (1) a) pontja szerint szerint állat-egészségügyi szolgáltató egyébként az állatorvosi rendelő, az állatorvosi szakrendelő, az állatkórház és az állatklinika.
Vagyis az új jogszabály amellett, hogy nem veszi figyelembe, hogy a gyűjtőfogalom alatt megjelölt négy részelemből háromnak már 4 éve kötelező ilyen azonosítóval rendelkeznie, ismeretlen indokból jelenleg a kötelezettséget az egyikükre (állatorvosi szakrendelő) nem is terjesztené ki.
Az állatorvosi szakrendelő a törvény szerint egyébként nem más mint több állatorvost foglalkoztató olyan állatorvosi rendelő, ahol az állatok szakirányú speciális vizsgálata, sürgősségi, szakosított és egyéb speciális szakmai követelményeket igénylő gyógykezelése folyamatosan biztosított. Feltehetően puszta figyelmetlenség tehát a kihagyás az új kormányrendeletből, és nem annak tudható be, hogy a jogalkotó véleménye szerint állatorvosi szakrendelő mondjuk nem vesz részt az élelmiszerlánc-felügyeletben fontos területeket jelentő állatgyógyászati készítmények forgalmazásában, haszonállatok kezelésében, ellenőrzésében stb.
