A veszélyes ebek és az élelmiszerlánc összefüggéseit boncolgatva már megemlítettük azokat a kétségeinket, hogy az új kormányrendeletnek (és így az anyajogszabályának, a kormányrendelet megalkotásához felhatalmazó rendelkezést adó élelmiszerlánc-felügyeleti törvénynek) van-e egyáltalán hatálya, alkalmazható-e kedvtelésből tartott állatokra részben vagy egészben?
Említettük, hogy az élelmiszerlánc-törvény nem könnyíti meg a dolgunkat, hiszen anélkül, hogy tisztázná a jelentésüket illetve az egymáshoz való viszonyukat (melyik a nagyobb halmaz és melyik tartozik bele elemként a halmazba) használja egymás után az állat, élő állat, mezőgazdasági haszonállat és kedvtelésből tartott állatok kifejezéseket is. A tartalomból kell kiszálazni – akár szakaszonként – hogy vajon mire gondolt a költő, vagyis a jogalkotó: amikor állatok kényszervágásáról beszél, akkor nagy valószínűséggel haszonállatokról beszél, amikor kifejezetten speciális szabályokat állapít meg a kedvtelésből tartott állatokra, akkor ott a haszonállatok nyilván az adott szakasz alkalmazási körén kívül maradnak. De hogy tovább cifrázzuk: a vonatkozó uniós jogszabály az élelmiszerkönyvről úgy fogalmaz, hogy az élő álat nem élelmiszer – mármint jogi szempontból, de persze kivétel ha… Vagyis ha nem olvasunk össze minimum 4-5 jogszabályt és nem próbáljuk együtt értelmezni őket, nem nagyon jutunk előbbre…Az 578/2020. (XII. 14.) számú kormányrendelet 1. melléklet 24. pontja alapján a kedvtelésből tartott állatok kereskedelmi tevékenység keretében történő forgalmazása olyan tevékenység amely FELIR-azonosító köteles. Mivel a jogszabály semmilyen mennyiségi vagy minőségi különbséget vagy kivételt nem tesz, így április 1-jétől mind az évente több száz vagy ezer egyedből álló exportot intéző erre specializálódott céget mind az évi két fölösleges alommal a közeli vásárba kiballagó Józsi bácsit kötelezi arra, hogy regisztráljon.A hatályt és az alkalmazási kört kicsit erőltetett módon ugyanarra a gondolatmenetre tudjuk felfűzni, mint a veszélyes ebekkel kapcsolatos témánknál, vagyis alapvetően az élelmiszerlánc-törvénynek és végrehajtási szabályának nincs általános hatálya a kedvtelésből tartott állatok felett, azonban egyes speciális rendelkezéseit alkalmaznunk kell, így jelen esetben például bár a FELIR-regisztráció a kedvtelésből tartott állatokkal kereskedőt nem teszi élelmiszerlánc-szereplővé de mégis elősegíti azt, hogy az élelmiszerláncot potenciálisan fenyegető állategészségügyi kockázatokat mérsékelje az azonosításukkal.Összegezve a héten elhangzottakat, úgy fogalmazhatunk, hogy örülünk, hogy kapnak egy leltári számot az ezzel foglalkozók és ezzel is sikerül – más eszközök és eljárások mellett – a kifehéredés útjára terelni az évente megdöbbentő volumenű exportot mert visszakereshető lesz az indító állomás/személy, ugyanakkor ha csak arra gondolunk, hogy most már több mint 7 éve kötelező a transzponder azonosító – hétköznapi nevén chip az ebek jelölésére, mégis a mai napig rengetegen nem tesznek eleget ezen kötelességüknek, úgy tűnik, hogy az első időkben a FELIR-azonosító hiánya is célzott ellenőrzések keretében fog kiderül egyedi hatósági eljárások keretében.
Reméljük, hogy a jogszabály-alkotás mellett erre is elegendő energia, pénz, paripa, fegyver áll majd rendelkezésre.
