Az egyesületünknél ügyeletet vállaló jogászoknál az állatvédelmi jogi ismereteik mellett kuriózum, hogy több éves birtokvédelmi szakmai gyakorlattal is rendelkeznek.
A jegyzői birtokvédelmi eljárások többségének a tárgya valamilyen állattartással kapcsolatos zavaró hatás – amely vagy valóban zavaró, vagy pedig a szükséges, eltűrendő zavarás körébe tartozik ugyan, de abba a panaszos nem bír belenyugodni ezért egymás után többször, akár éveken át különböző eljárásokat indít.
Az állatvédelmi hatósági ügyek többsége is olyan, hogy alapvetően a szomszédok egymás közötti konfliktusai határozzák meg az eljárás irányát, mintsem valódi állattartási hiányosságok, hibák. Vannak utóbbiak is természetesen, de az össz-ügyszámhoz képest jóval kisebb mennyiségben.
Jegyzői birtokvédelmi eljárásból évente 6-8000 indul, ami önmagában pusztán egy szám, de ha összevetjük azzal, hogy ÖSSZESEN dologi jogi per (amelybe beletartozik a birtokvédelem is mint jogterület) 7-8000 indul országosan a bíróságok előtt, megállapíthatjuk, hogy a jegyzők hatalmas munkát végeznek annak érdekében, hogy a kisebb jelentőségű birtokviták-szomszédviták megoldását elősegítsék, és ezzel is tehermentesítsék a bíróságokat (2014. az utolsó olyan év, ahol a bírósági statisztika még önállóan hozza a birtokvédelmi perek számát, ez pontosan 2035, vagyis ha feltételezzük, hogy az utána következő években sem emelkedett vagy csökkent drasztikusan, akkor megállapíthatjuk, hogy a jegyzők előtt háromszor-négyszer annyi birtokvita zajlik a hétköznapokban mint a bíróságok előtt).
Hogy hány állatvédelmi hatósági ügy van, arról pontosan fogalmunk nincsen, ugyanis a közigazgatási szervek részére félévente kötelezően kitöltendő ún. OSAP-lapon az állatvédelmi ügyek olyan „rokon” ügyekkel együtt szerepelnek, mint például parlagfű-mentesítési vagy mezőgazdasági igazgatási ügyek.
Szakmai becslések szerint a birtokvédelmi ügyekhez hasonló számú, tehát 6-8000 ezer állattartási ügy zajlik szerte az országban az állatvédelmi hatóságok előtt, és ez egy reális becslésnek tűnik ahhoz képest, hogy évente mintegy 500 büntetőeljárás indul állatkínzás miatt. A különbség a büntetőeljárásokban elbírált állatkínzások és a hatóságok előtt (bírsággal, eltiltással) szankcionált állattartási hiányosságok között legalább tízszeres. A látenciában maradó ügyekkel persze most nem számoltunk…
Az országos főállatorvosi jelentések sem segítenek a tisztánlátásban (amelyikben egyáltalán feltűnik az állatvédelmi szakterület) így pl. a 2015-ösben a 2015-ben kiszabott bírságok közül az állatvédelmi bírságok 1,19%-ot (!) képviseltek (https://portal.nebih.gov.hu/…/6acba4f0-a895-4472-895f…) míg például a felügyeleti díj meg nem fizetésével kapcsolatos bírságok 37,34%-ot képviseltek a 100%-ból (a felügyeleti díjról a FELIR-regisztráció kapcsán már esett szó). A kiszabott bírságokból következtethetünk az állatvédelmi hatósági eljárások igen alacsony számára.
A 2017-es jelentés szerint 2016-ban 0, 2017-ben 26 kiemelt állatvédelmi ellenőrzés történt (https://portal.nebih.gov.hu/…/d9671bb1-c650-3a7a-978a…) vagyis itt sem számolhatunk túl magas eljárásszámmal, marad az OSAP-statisztika mértékadó használata.
Megnyugtató mindenesetre, hogy az éves sajtómegkeresések számát a jelentések mindig évről-évre külön grafikonokon pontos számokkal hozzák …
És hogy mi ennek a statisztikai áttekintőnek a lényege?
Pontos számok hiányában is tudható, hogy túl sok az ügy, köztük pedig túl sok az olyan ügy amely elveszi az erőt, energiát, időt a valóban indokolt ellenőrzésektől.
Amint a címben is hivatkoztuk, nem mindegy hogy sértett vagy sértődött az eljárás alanya.
Bár a sértett fogalma nem értelmezhető a jegyzői birtokvédelmi eljárásokban (ott a panaszost szoktuk leggyakrabban használni) az állatkínzás bűncselekménynek pedig nincsen sértettje „csak” károsodást szenvedett elkövetési tárgya (tudjuk ez hasonló érzelmeket vált ki a nem jogász laikusokból mint az, hogy az élő állat a polgári jog szerint dolognak minősül, de higgyük el, nem ez határozza meg elsősorban például a kiszabandó büntetést) mégis fontos aláhúzni, hogy mindkét eljárásban nagyon jellemző a valós indokok helyett a vélt indokokra alapított bejelentések és feljelentések megtétele.
Tartsuk mindig szem előtt és mérlegeljünk józanul a fogalom általános szóhasználatával élve: sértettek vagy sértődöttek vagyunk?
A témához egy remek büntetőjogi blogot ajánlunk az alábbi bejegyzéssel, ahonnan a karikatúrát is vettük: https://buntetojogesz.hu/sertett-vagy-sertodott-nagyon…/
