Elkészült a hatósági jogalkalmazóknak szóló előadás tananyag-párja, melyben a “másik oldal”, az állatvédők kapnak áttekintést és gyakorlati tanácsokat, tippeket valamint néhány iratmintát is, ha úgy érzik, hogy hivatalos eljárást indítanának egy-egy állatkínzó ellen vagy segítenék a hatóságok munkáját.
Bejegyzésünk a tananyag egy-egy hangsúlyos pontját emeli ki.
2020 elején néhány hónapra kikerült a jegyző az állatvédelmi hatóságokat felsoroló jogszabályból, tagadhatjuk de nincs értelme, hogy sok helyen pezsgőt bontottak a hír hallatán; sok helyen pedig kétségbeestek, hogy hogyan tudja majd a járás ellátni mint legelső szint – a jegyzők kiesésével – a hozzá tartozó települések állatvédelmi ellenőrzését.
A jogalkotó szerencsére észrevette ezt a hibát és gyorsan javította, de makacsan tartja magát azóta is a tévhit, hogy a jegyzőknek nincs hatásköre állatvédelmi hatósági eljárást lefolytatni és sok esetben a mai napig (!) hatáskör hiányára hivatkozva utasítják el a bejelentések kivizsgálását.
Ha elhangzik a bűvös mondat, hogy “nincs hatásköröm”, mi már a tananyag elsajátítása után jogszabályi hivatkozással ellátva tudjuk mondani, hogy “de van”. A hivatkozás pedig: 383/2016. (XII. 02.) Korm. rend. 5. § (1) bekezdés.
Magánszemélyként az állatvédelmi hatósági eljárást kezdeményező bejelentésünk megtételével vállalásunk gyakorlatilag véget is ért: teljesen jogszerűen jár el a hatóság, ha az eljárás lépéseiről és a meghozott döntésről nem értesít minket, hiszen magánszemélyként nem minősülünk ügyfélnek.
Az állatvédelmi törvény 48. § (1) bekezdése szerint a bejelentést tevő állatvédelmi szervezetek ugyanakkor ügyfélnek minősülnek. Mi ez a játék a szavakkal? Miért lényeges, hogy magánszemély vagyok, szervezet vagy ügyfél? Az ügyféli pozíció azért fontos, mert az eljárási törvény jogokat (és természetesen kötelességeket) ad hozzá, több lehetősége van mint a nem ügyfél bejelentőnek. Vagyis betekinthet iratokba, nyilatkozatokat tehet, értesítést kaphat szemléről, és ami fontos: a döntésből is kapnia kell és ha az nem tetszik neki, jogorvoslattal élhet ellene.
Mindenképpen szükséges-e előre értesíteni az állattartót a helyszíni szemle időpontjáról, illetve mindenképpen szükséges-e a jelenléte a helyszíni szemlén? A válasz: nem és nem.
Az eljárási törvény úgy fogalmaz, hogy az állattartót – itt a szemletárgy birtokosát – a szemléről akkor kell előzetesen értesíteni, ha az nem veszélyezteti a szemle eredményességét. Vagyis ha alaposan tartunk attól, hogy az értesítés kézhezvétele után eltünteti az állatokat, átrendezi az ingatlant, olyan változtatásokat tesz, amelyek az eredményes bizonyítást és magát a felelősségre vonást is megakadályozzák, súlyos szakmai hiba az értesítés! Ilyenkor a rosszhiszemű eljárásvitel miatt maximum egy eljárási bírsággal lehet sújtani az állattartót.
A másik dolog a szemletárgy birtokosának jelenléte, amiről azt mondja az eljárási törvény, hogy ha a jelenléte nem szükségszerű, távollétében is megtartható a szemle. Vagyis ha nem létfontosságú a nyilatkozata, amiben elmondja, hogy mióta, hogyan és miért tartja így az állatokat, távollétében is fel lehet mérni az ingatlanon tapasztalható állapotokat.
Meglepően kevesen tudják, hogy amennyiben a hatósági túllépi az ügyintézési határidőt, úgy az ügyfélnek visszajár vagy az eljárás illetéke, vagy ha az nincsen, átalány 10.000.- Ft.
Vagyis ha állatvédő szervezetként bejelentést tettünk, melyben I. fokú állatvédelmi hatósági eljárást kezdeményeztünk és a naptárban hip-hop eltelt 60 nap (mely nem meghosszabbítható!) és nem kaptunk semmilyen megkeresést, értesítést, pláne döntést, úgy az eljárási törvény 51. § (1) b) pontjára hivatkozva, a szervezet bankszámla-számát megadva hozzájuthatunk 10.000.- Ft-hoz.
Sajnos van olyan jegyző az országban, aki egymás után többször hajlandó inkább megfizetni ezt a törvény kommentárja szerint „átalány jóvátételnek, kártérítésnek” hívott összeget, minthogy lefolytassa az eljárást.
Természetesen sok-sok jegyző van az országban, akiknél ez fel sem merül, hiszen szakszerűen, jogszerűen, elhivatottan végzik munkájukat. Mindenesetre ha az adott eljárással érintett állat sorsát nem is sikerült bejelentő szervezetként megjavítanunk, egy másik állat ellátáshoz, kezeléséhez így tudunk 10.000.- Ft-hoz jutni.
Mivel tudjuk a hatóságok munkáját segíteni?
Ha helyszínre hívtak minket, mindig legyen nálunk feltöltött chipleolvasó, hátha az övékkel bármi történik, vagy nem viszi a chipet (ilyen is előfordult már).
Javasoljuk, hogy használják a dr. Lorászkó Gábor által kifejlesztett check-listet (ezen a linken megtalálható, 35. oldaltól ) mely pontokba szedve, pipálható kérdésekké transzformálja a jogszabályi előírások számonkérését.
Legyen nálunk lézeres távolságmérő, hogy tartási hely, kennel stb. esetén kutyáknál alapterületet így négyzetméter-nagyságot tudjunk számolni, és összevetni a jogszabály által előírt minimumokkal.
Javasoljuk kondíciótáblázat, fogazat szerinti fejlődési táblázat használatát (egyesületünk illetve a NÉBIH oldaláról is letölthető).
Segítsünk szakmai tartalommal kitölteni a „jó gazda gondosságát” a jogalkalmazóknak úgy, hogy például összekötjük őket egzotikus állatok tartásához értő szakemberekkel, állatorvosokkal, fajvédelemben részt vevő intézményekkel.
Ne feledjük: a hatósági személyek mindig elsősorban jogalkalmazók, és a szakmai tartalom kitöltésében nagy segítségükre lehetünk akkor is, ha akár jogász akár állatorvos végzettségűek, hiszen évek vagy akár évtizedek óta jogszabályokat alkalmaznak, ily módon adott esetben kevesebbet tudhatnak egyes kérdésekben, mint azok akik az életüket tették fel például egy-egy egzotikus faj megmentésére, tartására, kezelésére.
A közigazgatási hatósági eljárással kapcsolatos fontos részek után a büntetőeljárással kapcsolatban dolgokat nézzük át.
Az első és legfontosabb tanács, hogy panaszkodni mindig érdemes.
Bár a büntetőeljárásban feljelentőként még kevesebb lehetőségünk van (és itt már az se számít, hogy magánszemély vagy szervezet vagyunk) ha olyan döntést kaptunk kézhez, mellyel kapcsolatban elégedetlenek vagyunk, érdemes panaszt tenni.
Sok-sok ügy tanúsága, melyben korábban magunk is részt vettünk más szervezetek mellett segítségként, hogy az ügyészség amennyiben olyat lát, amely szakmailag vagy jogilag megfontolást érdemel, amellett hogy megállapítja, hogy panasztételi jogunk hiányában a panaszunkat elutasítja, hivatalból a nyomozás elrendelésére utasíthatja a rendőrséget.
A sok-sok betartandó jogszabály közül az állatkínzások helyszínelésével kapcsolatban a legfontosabb talán a 11/2003. (V. 08.) IM-BM-PM együttes rendelet, mely az élő állat lefoglalásának szabályait tartalmazza.
Fontos, hogy bűnjelesítésre az állat azonosítására szolgáló okirat alkalmas, az élő állatok mint a bűncselekmény elkövetési tárgyai a megyei kormányhivatal megfelelő szervezeti egységének bevonása mellett civil szervezetek pártfogásába kerülhetnek (nem kötelező intézkedés, de mivel a bűnjelkamrában nem tárolható évekig élő állat, ezért jellemzően ezt vagy a helyben foglalást választják).
Állat azonosítás nélkül nem hagyhatja el a helyszínt, mivel annak hiánya alapvetően gátolja a lefoglalás megszüntetése után azok jogi sorsának megoldását (amely vagy a tulajdonosnak történő visszaadás, értékesítés vagy az állam tulajdonába kerülés lehet például).
Mennyire részletesen publikáljunk oldalunkon szervezetként folyamatban lévő ügyről?
Egyrészt érthető, hogy az adományokból működő szervezeteken van egyfajta közlési „kényszer”, hiszen ha huzamosabb ideig nincsen frissülő tartalom az oldalon, a követők joggal teszik fel a kérdést, hogy mi történik, mivel foglalkoznak a mindennapokban, ha gyűjtést írnak ki, mire költik, mire költötték.
Másfelől egy állatkínzás helyszínén készült fotó vagy videósorozat alkalmas lehet arra, hogy személyiségi jogi sérelmet okozzon – igen az állatkínzónak is vannak személyiségi jogai, becsülete, meg tudjuk sérteni a róla vagy a családjáról vagy az ingatlanáról készült felvételekkel. Ez nyilván az ő dolga, hogy utánamegy-e és polgári perben szerez-e elégtételt, ugyanakkor a szervezetnek ez mind-mind fölöslegesen kiesett idő, energia, és pernyertesség esetén pénz, amelyet az eljárás elvesz az állatmentéstől.
Ami talán a legfontosabb, hogy nemcsak a rajongók követik a szervezetek oldalát, hanem bizony az állatkínzók is, főleg az állatkínzók azon körei, ahol a cselekmény mögött anyagi haszon húzódik: szaporítók, kereskedők, viadaloztatók, az ő köreikhez tapadó „kisegítő” személyzet vagy akár önjelölt jótevőik. Az ő kommunikációs csatornáik is ugyanolyan jól szervezettek, mint az állatszerető embereké, valódi vagy álprofillal követnek oldalakat, benne vannak zárt és privát csoportokban, egy-egy telepfelszámolás után például mohón olvassák a szervezetek oldalain közzétett információkat, megbeszélik, hogy kinél jártak a hatóságok és esetleg ki lehet a következő stb.
Lehet olyan részlet, amire ott akkor nem is gondolunk, hogy jelentősége lehet, de bármilyen szempontból kimenekülési útvonal lehet az állatkínzónak. Lehet olyan részinformáció, amely a későbbiek során a felelősségre vonást akadályozhatja meg – gondolkodjunk mindig előre, és inkább szűrt információkat tegyünk közzé, minthogy egyetlen állatkínzó megmenekülését is elősegítsük akaratunkon kívül a büntetés elől.
Mivel tudjuk segíteni a rendőrség munkáját?
Mint feljelentést tevő (akár magánszemély akár szervezet) felhívhatjuk a figyelmüket, főként ha a helyszínen várjuk az intézkedést a következő szakmai anyagokra.
Az állat állapotának leírásához a lakonikus „sovány” jelző használata helyett tanácsos a honlapunkon is elérhető kondíciótáblázat skáláján elérhető fokozatokkal jellemezni az állapotot, mert ez a későbbiekben az elsősorban az iratanyagból tájékozódó igazságügyi szakértő munkáját segíti nagyban.
Ha felmerül a gyanú, hogy kutyakölykök esetén esetlegesen nem annyi idősek, amit az oltási könyvük, útlevelük tartalmaz, a szintén a honlapunkon elérhető fogazat alapján történő kormeghatározás rajzos segédanyagát ajánljuk.
Nyilván fajták között lehetnek különbségek, ezekben a tenyésztők tudnak tanácsot adni tapasztalataik alapján, de általánosságban biztosan igaz például az a tétel, hogy fogazat nélküli vagy néhány foggal rendelkező kölyök nem érheti el a forgalmazáshoz szükséges több hónapos életkort.
Ami aztán már tényleg speciális szaktudást igényel, az a madarak. Hozzájuk is elérhető rengeteg remek szakmai anyag, kiadvány az interneten, ami például azt taglalja, hogy a tollfejlődés hogyan zajlik a papagájfajoknál. Ez azért lehet érdekes, ha mondjuk egy helyszínen hiányos tollazatú madarakra bukkannak, és az az alapvető kérdés merül fel, hogy fiókákról van szó vagy a helytelen tartás következtében tolltépett madarakról? Itt bizony az ilyen állatokkal évek vagy évtizedek óta foglalkozók különleges szakértelmére – mint eseti szakértő hatalmas szükség van.
A bejegyzést egy szomorú aktualitással zárjuk.
Amint korábbi tanulmányunkban elemeztük, a jegyzők sok esetben jóval szigorúbb szankciókat szabnak ki mint a bíróságok, ezzel pedig a büntetőjog ultima ratio funkciója kezd porladni. Ráadásul az állatkínzás bírósági joggyakorlata sem egységes az országban, nem mindegy, hogy hol követjük el az állatkínzást, a rendelkezésre álló jogeset-gyűjtemény szerint jelentős különbségek lehetnek az ország keleti és nyugati részén kiszabott büntetések között.
Néhány hónappal ezelőtt írtunk a Kúria elnökének, hogy javasoljuk joggyakorlat-elemző munkacsoport felállítását, mely az állatkínzás Btk-ba kerülése óta (tehát 16 éve!) el nem végzett elemzést tehetné feladatává és segíthetné az egységes joggyakorlat kialakulását. A válasz szerint évente több száz csoporttémát javasolnak a Kúria részére, a mienket is megfontolják majd.
Nincs az ultima ratio funkció porladása másképp egyébként a többi állatvédelmi hatóság esetében sem, hiszen ahol a súlyos hiányosságokra tekintettel húszmillió forintot meghaladó élelmiszerlánc-bírságot szab ki a kormányhivatal, ott az ügyészség “csak” felfüggesztett szabadságvesztést indítványoz – minősített esetben, tehát több (jelen esetben százon felüli) szürkemarha-állomány pusztulása miatt.
Kíváncsian várjuk a tömeges galambkínzás büntetési tételjavaslatát… (2021. júniusa)
https://24.hu/…/felfuggesztettet-kertek-a-158…/
http://www.police.hu/…/bunugyek/250-rendbeli-allatkinzas
https://www.klubradio.hu/…/a-jog-eszkozei-az…
https://qubit.hu/…/az-allatkinzast-magyarorszagon-meg-a…
