Segítség, állatvédelmi hatóság lettem! c. cikksorozatunk elsősorban a hatósági jogalkalmazóknak lesz segítség, azoknak is akik ma kezdik a munkát és azoknak is tartalmaz majd érdekes részinformációkat, akik már évek óta nagy rutinnal végzik munkájukat. A napi posztok tartalmát egy rövidesen megjelenő tanulmányból vettük ki, illetve az érdeklődők rövidesen egy online előadás keretében is meghallgathatják majd az anyagot további csak ott elhangzó ismeretekkel bővítve. A tudás elsősorban jegyzőfókuszú, hiszen nekik van a legtöbb és legáltalánosabb feladatuk az állatvédelmi jog területén, de igény esetén szívesen elkészítjük a többi állatvédelmi hatóságra is rászabva az anyagot. A jogkérdések alapvetően egyik szervnél sem mutatnak nagy eltérést, a szakkérdések azok, illetve a hatóságok által ellenőrzéssel lefedett állatok köre az, ahol nagyobb eltérés tapasztalható.
KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁS, VÉGREHAJTÁS
Most, hogy tudjuk, hogy kik (6 hatóság) mit (felszabdalt állatvédelmi törvény és értelemszerűen a végrehajtására alkotott egyéb jogszabályok, pl. a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rend.) csinálnak, térjünk rá a hogyanra.
Az állatvédelmi hatósági eljárás eljárásjogi hátterét nem meglepő módon az Ákr. adja, illetve a végrehajtási eljárásban a Vht.
Érdekes szakmai kérdés a NAV vonatkozó állásfoglalása, mely szerint csak állatvédelmi bírság behajtására van hatáskörük és – főként – szakértelmük, a meghatározott cselekmény végrehajtására (pl. kerítés megerősítése, állattartástól eltiltás önkéntes teljesítés hiányában történő kivitelezése stb.) nincsen, azt továbbra is a végrehajtást elrendelő foganatosítja. Vagyis ilyen döntések meghozatalakor célszerű azt is megfontolni, hogy jegyzőként képesek vagyunk-e végrehajtani az alapdöntést, hiszen meghatározott cselekmény végrehajtása esetén a végrehajtást elrendelő és a végrehajtást foganatosító személye ugyanaz lesz.
Állatvédelmi hatósági eljárás jellemzően bejelentésre indul, már itt felhívjuk a figyelmet arra, hogy ez az ügytípus sajátja, hogy milyen kiváló bosszúállási lehetőséget ad szomszédok közötti konfliktusokban, egyéb felek közötti bosszúhadjáratokban, úgyhogy kellő kritikával és objektivitással kezeljünk minden bejelentést.
PERLEKEDÉSI TÉBOLY
Nem hagyhatjuk említés nélkül egyik kedvenc témánkat, a paranoia egyik változatát, a kverulátoros (perlekedési) tébolyt, mellyel elsősorban birtokvédelmi jogalkalmazói munka során ismerkedhetünk meg, de mivel például mivel az állattartással járó zavaró hatások vizsgálata során birtokvédelmi eljárások mellett párhuzamosan elég sok állatvédelmi eljárás is lefolytatásra kerül azonos probléma feltárása és orvoslása érdekében, így nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy sok perlekedési tébolyban szenvedő indít ma Magyarországon állatvédelmi hatósági eljárásokat is.
ILLETÉK
Az önkormányzatok joggyakorlata szerte az országban „természetesen” eltérő atekintetben, hogy az állatvédelmi témájú bejelentésekhez megkövetelnek-e 3000.- Ft-os illetékbélyeg lerovását vagy sem, de ez jelenleg a járványhelyzet alatt meghozott jogszabályok miatt jelenleg nem érdekes, jelenleg minden közigazgatási eljárás illetékmentes.
BEJELENTŐ: ÜGYFÉL VAGY SEM?
Szintén eltérő országszerte az önkormányzatok joggyakorlata azt illetően, hogy a bejelentőt ügyfélként kezelik-e az Ákr. szerint (ennek talán legfontosabb jogkövetkezményével, azzal, hogy egy 60 napos eljárás végén egy jogorvoslattal megtámadható döntést közölnek vele) vagy pedig „csak” panaszként vagy közérdekű bejelentésként kezelik a bejelentést a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (továbbiakban: panasztörvény) alapján, így pedig a bejelentőnek 30 nap múlva pár soros írásos tájékoztatást nyújtanak a megtett intézkedésekről.
Fontos leszögezni, hogy a bejelentést tevő állatvédelmi szervezet az állatvédelmi törvény erejénél fogva (48. § (1)) ügyfélnek minősül, így azt a jogalkalmazók nem bírálhatják felül, ebben az esetben egyértelműen az eljárás végén egy határozatot kell küldeni a szervezetnek, hogy ha kívánnak, éljenek jogorvoslati jogukkal (természetesen a többi ügyféli joggal is mint pl. nyilatkozattételi, iratbetekintési stb. jog élhetnek).
További lehetőség még az Ákr. szerinti hatósági ellenőrzés lefolytatása, mely a törvény kommentárja szerint egy önálló jogintézmény, nem a közigazgatási hatósági eljárás része (egy azt megelőző speciális jogintézmény), de amennyiben az ellenőrzés során olyan jogsértést tárnak fel, melyre alapozva megindítható egy eljárás, természetesen azt meg kell indítani.
A bejelentés hatósági ellenőrzés formájában történő elintézése összemosódhat azzal a hatósági ellenőrzési terv végrehajtással, melyet szerte az országban negyed- vagy féléves ütemezéssel készítenek és hajtanak végre a hatóságok annak érdekében, hogy például a településen az állattartókat ellenőrizzék (jellemzően ilyen hatósági ellenőrzési tervek elsősorban a kereskedelmi és vendéglátóipari egységek ellenőrzésére kerülnek megalkotásra).
