Az állatkínzásnak van egy közigazgatási és egy büntetőjogi fogalma.
A közigazgatási hatósági eljárásban használt fogalom (melyet az állatvédelmi hatóságok mint jogalkalmazók töltenek meg konkrét tartalommal az adott egyedi ügy kapcsán) így hangzik: az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklődő betegségben szenvedő – nem kísérleti célra szánt – állategyed tenyésztése, szaporítása.
A jogalkotó ezt a fogalmat 1998-ban alkotta meg az állatvédelmi törvényben.
Amint az sokak előtt ismeretes, egy brutális állatkínzás után ismerték fel a döntéshozók (az elhíresült fadd-dombori eset), hogy az állatkínzásnak a bűncselekményi kategóriáját is meg kell teremteni, így került be 2004-ben a Büntető Törvénykönyvbe is az állatkínzás büntetőjogi fogalma, mely így hangzik: aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A két fogalom között első pillantásra nem sok különbséget veszünk észre: szükségtelen vagy indokolatlan bánásmód vagy bántalmazás, illetve állat vagy gerinces állat azok a különbségek, melyek elsőre is feltűnnek.
Mi a két fogalom elkülönítésének lényege? Az állatvédelmi törvényben megfogalmazott állatkínzás fogalom kivizsgálása, szakmai tartalommal való kitöltése és amennyiben szükséges, szankció kiszabása az I. fokú állatvédelmi hatóságok feladata (közöttük egy külön kijelölő kormányrendelet felosztja az állatvédelmi törvényt, így adva részben párhuzamos részben eltérő feladatokat nekik: a jegyzőnek, a járási hivataloknak, a megyei kormányhivataloknak és a NÉBIH-nek). Szakmaiatlan és tájékozatlanságra vall, hogy ha a súlyos bűncselekmények esetén bárki azt tűzi ki zászlajára, hogy az állatvédelmi törvény szigorításával kíván letöltendő szabadságvesztést az elkövetőknek, hiszen az állatvédelmi törvénynek nincs köze a büntetőeljáráshoz.
A törvényi tényállás szakmai tartalommal való kitöltése részben jogkérdés, részben szakkérdés. A jogkérdés kitöltése a hatóságok feladata, a szakkérdéshez szakértők segítségét vehetik igénybe kirendelés segítségével.
Az állatkínzás büntetőjogi fogalma az, amely a legsúlyosabb, legkirívóbb eseteket hivatott büntetni, azokat a cselekményeket melyek ALKALMASAK arra, hogy a gerinces állatnak maradandó egészségkárosodást vagy pusztulást okozzon. Azok a mindennapos állattartási hiányosságok, melyek sajnos az ország nagy részén mindennaposak, nem minősülnek bűncselekményi fokozatnak, itt a legsúlyosabb cselekmények kerülnek értékelés alá. Nem kell ugyanakkor súlyos cselekményeknek megvalósulnia, elegendő ha az alkalmas a felsorolt hatások kiváltására, tehát pl. egy légpuska-lövedék kilövése vagy egy mérgezett csali kihelyezése akkor is állatkínzás bűncselekmény, ha nem sikerült vele egy vagy több állatot elpusztítani.
