2020 nyarán egy borzasztó eset járta be a sajtót: egy férfi kézzel és husángokkal verte saját komondor jellegű kutyáját, a helyi állatvédők feljelentést tettek az ügyben (bizonyítékként videót csatolva a feljelentéshez) a kutyát pedig a vonatkozó együttes miniszteri rendelet szerint annak rendje-módja szerint le is foglalta a rendőrség.
Az ügy kapcsán merült fel, hogy egy folyamatban lévő büntetőeljárás kapcsán, azzal párhuzamosan folytatható-e I. fokú állatvédelmi hatósági eljárás, vagyis pl. a jegyző kiszabhat-e állatvédelmi bírságot vagy eltilthatja-e az állattartót az állattartástól?
Mint mindenben, ebben is eltérő joggyakorlat volt az országban 2017 előtt, melyet remélhetőleg segített tisztázni az alábbi linken található AB-döntés (https://net.jogtar.hu/jogszabaly…).
Az AB-döntés azt taglalja igen leegyszerűsítve, hogy egy állattartót lehet-e cselekménye miatt büntetőjogi és közigazgatási jogi szankcióval is illetni, nem ütközik-e ez a kettős értékelés tilalmába?
Akit érdekel a jogi fejtegetés, bátran olvassa el az AB-döntést, azt röviden összegezve elmondható, hogy kettős szankciót kiszabni nem lehetséges, ugyanakkor párhuzamosan lefolytatható mindkét eljárás és mindkét eljárás alkalmazhatja a maga eszköztárát: büntetőeljárásban lehet szankciót alkalmazni, közigazgatási hatósági eljárásban pedig intézkedést alkalmazni.
Mit jelent ez érthetően? Ha büntetőjogi szankcióként az állattartó felelőssége megállapítása után akár felfüggesztett akár letöltendő szabadságvesztést kap vagy pénzbüntetést, amellett a jegyző eltilthatja őt az állattartástól, mivel az (pl. az állatvédelmi bírságtól eltérően) nem szankciónak hanem intézkedésnek számít az AB szerint.
Ez jelenleg is működő gyakorlat, sok-sok ügyészség szerte az országban vagy megküldi a büntetőügy iratait a helyi jegyzőnek azzal, hogy kezdeményezi az eltiltást, vagy pedig közérdekű keresetet nyújt be és a bíróságtól kéri (polgári perben) hogy az állattartót tiltsa el az állattartástól. A jegyzőnek való megküldés annyiból jobb gyakorlat talán, hogy egyrészt nem köti le az ügyészség energiáit polgári perekben, másrészt így a jegyző egészen biztosan értesül az eltiltás indokoltságáról és amennyiben meghozza ezt a döntést a büntetőügy iratai alapján, úgy az eltiltás tényét saját erre szolgáló nyilvántartásában rögzítheti is, és ahogyan az ilyen ügyek sajátossága, időről időre hatósági ellenőrzés keretében megvizsgálhatja, hogy betartják-e az eltiltást.
