Változik az eb okozta sérülés jogkövetkezmény-rendszere, új szakaszok épülnek be az állatvédelmi törvénybe!
Hatáskörrel kapcsolatosan annyi a változás, hogy a meglévő hatásköri rendszer marad, azonban a járási hivatal hatáskörét a megváltozott paragrafusok biztosítják.
Megmarad a jegyző kötelezettsége, mely szerint eb okozta sérülés esetén köteles írásban értesíteni a sérülés keletkezésének helye szerint illetékes járási állat-egészségügyi hatóságot (a továbbiakban: hatóság).
(a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 17/C. § (1) bek.)
2021, január 1-ig a hatóság az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatta:
az ebtartót
a) írásos figyelmeztetésben részesíthette,
b) az eb közterületen való vezetésekor szigorúbb szabályok betartására kötelezhette,
c) az eb tartási körülményeinek megváltoztatására és szigorúbb tartási feltételek kialakítására kötelezheti,
d) az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértővel egyeztetett képzés elvégzésére kötelezhette
továbbá
a) elrendelhette az eb ivartalanítását,
b) az ebet veszélyesnek minősíthette,
c) bizonyos esetekben elrendelhette az eb életének kioltását.
(a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 17/C. § (2) (3) (4) bek.)
2021. január 1-től a hatóság a következő szankciókat alkalmazhatja:
a) figyelmeztetés,
b) közigazgatási óvadék,
c) közigazgatási bírság,
d) tevékenység végzésétől történő eltiltás,
e) elkobzás.
f) törvény által megállapított egyéb szankciók
(a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 17/C. § (2) bek. alapján a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 2. § (3) bek )
A törvény által megállapított egyéb szankciók:
a hatóság
a) az ebtartót az eb közterületen való vezetésekor szigorúbb szabályok betartására kötelezheti,
b) az ebtartót az eb tartási körülményeinek megváltoztatására és szigorúbb tartási feltételek kialakítására kötelezheti,
c) az ebtartót az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértővel egyeztetett képzés elvégzésére kötelezheti,
d) elrendelheti az eb ivartalanítását,
e) az ebet veszélyesnek minősítheti,
f) bizonyos esetekben elrendelheti az eb életének kioltását
g) működési engedélyt módosíthatja, visszavonhatja,
h) létesítményt vagy annak egy részét bezárathatja,
i) tartási engedélyt visszavonhatja,
j) az állatjóléti felelőst új képzés elvégzésére kötelezheti.
A törvény által megállapított egyéb szankciók nem alkalmazhatóak
a) a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban, közfeladatot ellátó őrszolgálatban szolgáló ebek jogszerű alkalmazása esetén,
b) a magántulajdon védelmére irányuló hivatásos őrző-védő feladatot ellátó ebek jogszerű alkalmazására,
c) a vadászat során a vadnak sérülést okozó vadászebekkel összefüggésben.
E három kivételt alkotó csoportra tehát kizárólag az alábbi szankciók alkalmazhatóak:
a) figyelmeztetés,
b) közigazgatási óvadék,
c) közigazgatási bírság,
d) tevékenység végzésétől történő eltiltás,
e) elkobzás.
(a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 17/C. § (2) bek. alapján a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 2. § (4) bek alapján az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 42/D. §)
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény kiegészül tehát egy új paragrafussal, a 42/D §-sal, ugyanakkor kiegészül még egy új szakasszal, a 42/E §-sal, mely szerint:
„(1) az állatvédelmi hatóság, valamint természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, továbbá veszélyes állat esetében a természetvédelmi hatóság az állattartást legfeljebb egy évig megtilthatja.
(2) Ha az állattartó a madarak kötelező zárt gyűrűs jelölésére vonatkozó rendelkezéseket megsérti, a természetvédelmi hatóság a madarat elkobozza.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szankció mellett a hatóság
a) az állattartót az állat megfelelő és biztonságos elhelyezése, valamint szökésének megakadályozása érdekében meghatározott építési munka elvégzésére kötelezheti,
b) az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén az állattartót meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állatok védelme érdekében.”
Hatásköri változás is történt:
A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) 6. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az Ávtv. 42/D. §-ában foglaltak tekintetében a járási hivatal a kijelölt állatvédelmi hatóság.
(1b) Az Ávtv. 42/E. §-ában foglaltak tekintetében a NÉBIH, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi
hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatal, a megyei kormányhivatal és a járási hivatal, valamint a jegyző
a kijelölt állatvédelmi hatóság.”
