“Tényleg tilos-e FELIR-regisztráció nélküli forgalmazótól kutyát vásárolni, FELIR-regisztráció nélküli menhelytől kutyát örökbefogadni, valamint egyformán sújtja-e a szankció az eladót és a vevőt, illetve az örökbeadót és az örökbefogadót?”
ÉLELMISZER-LÁNC
A válaszhoz ahhoz a határozottan hülyeségnek tűnő másik kérdésig kell visszanyúlnunk, amivel korábban már foglalkoztunk az oldalon, hogy élelmiszer-e a veszélyes eb?
Miért?
Mert ott is azt elemeztük, hogy a FELIR-regisztrációt előíró végrehajtási kormányrendelet anyajogszabálya, az élelmiszerlánc-törvény (Éltv.) hatálya kiterjed-e rá?
HATÁLY
A korábbi kérdésnél megállapítottuk, hogy alapvetően a kedvtelésből tartott állatokkal kapcsolatban az Éltv-nek nincs hatálya, de vannak egyes részletek, ahol járványügyi megfontolásból mégis alkalmazni kell egyes szakaszait kedvtelésből tartott állatoknál is.
Most úgy tűnik, ugyanez a helyzet azzal, hogy értelmeznünk kell az Éltv. hatályát az eladott/örökbeadott kedvtelésből tartott állatokra, vagyis hogy “olyan TERMÉKNEK minősülnek-e, melyet nyilvántartásba nem vett élelmiszerlánc-szereplőtől vásároltak vagy fogadtak örökbe”, ugyanis ezt mondja az Éltv. a vonatkozó szakasz szerint:
38/C. § (1) E törvény hatálya alá tartozó terméket nyilvántartásba nem vett élelmiszerlánc szereplőtől tilos vásárolni, illetve átvenni értékesítésre, szállításra és tárolásra. E rendelkezés megsértése esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a vásárló, illetve az átvevő vonatkozásában is alkalmazza az 57. § és a 63/A. § szerinti jogkövetkezményeket.
TERMÉK
Egyáltalán nem mindegy, hogy termék-e a forgalomba hozott kedvtelésből tartott állat, vagy termék-e a jogszabály alkalmazásában az örökbeadott állat, hiszen akkor ebben az esetben FELIR-regisztráció hiányában az eljáró hatóság alkalmazhatja a jogkövetkezményeket.
MELYEK A HIVATKOZOTT JOGKÖVETKEZMÉNYEK?
57. § Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a következő jogkövetkezményeket alkalmazhatja:
a) tevékenység végzését legfeljebb egy évre, teljesen vagy részlegesen felfüggesztheti, korlátozhatja, a működést legfeljebb három évre megtilthatja, az újbóli működést feltételhez kötheti;
b) vállalkozás, létesítmény működési engedélyét feltételhez kötheti, módosíthatja, felfüggesztheti, visszavonhatja, illetve kezdeményezheti annak visszavonását;
c) vállalkozás, létesítmény nyilvántartásba vételét feltételhez kötheti, határozott időre vagy véglegesen megtagadhatja, a vállalkozást, létesítményt törölheti nyilvántartásából;
d) a nem állami laboratóriumok működési engedélyét feltételhez kötheti, módosíthatja, visszavonhatja vagy nyilvántartásba vett nem állami laboratórium működését feltételhez kötheti vagy megtilthatja;
e) az újbóli engedélyezést oktatáson való részvételhez, annak igazolásához, illetve vizsgázáshoz kötheti;
f) termék előállítását, tárolását, szállítását, felhasználását, forgalomba hozatalát, behozatalát, kivitelét, illetékességi területén való átszállítását feltételhez kötheti, korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja;
g) elrendelheti termék, eszköz, anyag vagy más tárgy zár alá vételét, lefoglalását, forgalomból való kivonását, visszahívását, megsemmisítését, ártalmatlanítását;
h) állat vizsgálatát, forgalmi korlátozását, elkülönítését, kötelező gyógykezelését, védőoltását vagy leölését elrendelheti;
i) elismert hagyományos különleges termék előállítását, forgalomba hozatalát megtilthatja vagy feltételhez kötheti, a megjelölés, elnevezés használatát megtilthatja;
j) élelmiszerrel, illetve takarmánnyal érintkezésbe kerülő anyagok, gépek, eszközök, az élelmiszerláncban felhasznált fertőtlenítőszerek használatát megtilthatja, az engedélyező hatóság egyidejű értesítése mellett ingatlant adott állapotában élelmiszer-, takarmányvállalkozási tevékenység végzésére alkalmatlannak nyilváníthat, ingatlan élelmiszer-, takarmányvállalkozási tevékenység végzésére történő használatát az ingatlan adott állapotában legfeljebb egy évre vagy véglegesen megtilthatja;
k) szállítóeszköz engedélyét visszavonhatja, használatát megtilthatja;
l) élelmiszert emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősíthet;
m) takarmányt etetésre alkalmatlannak nyilváníthat, új takarmány eseti engedélyét felfüggesztheti, újabb feltételhez kötheti, módosíthatja, illetve visszavonhatja;
n) engedélyköteles tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt módosíthat, visszavonhat;
o) növény-egészségügyi zárlatot és járványügyi intézkedést rendelhet el;
p) a határállomásokon végzett ellenőrzése során elrendelheti az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti, illetve az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban foglalt intézkedéseket;
q) termelési, betakarítási, kísérleti, felhasználási, alkalmazási tilalmat, illetve növényvédelmi korlátozást rendelhet el;
r) betilthatja vagy korlátozhatja a növény-egészségügyi szempontból nem megfelelő vetőmagok, szaporítóanyagok vagy nemesítési alapanyagok használatát;
s) elrendelheti eszköz, tárgy, anyag vagy termék zár alá vételét, ártalmatlanítását, továbbá szállítójárművet visszatarthat mindaddig, amíg a 14. § szerinti felelős személye nem kerül megállapításra, vagy a szállítmányával kapcsolatos zárolási, lefoglalási, és ártalmatlanítási eljárás be nem fejeződik, illetve annak költsége megfizetésre nem kerül;
t) termék tárolására szolgáló helyiséget zár alá veheti mindaddig, amíg a 14. § szerinti felelős személye nem kerül megállapításra;
u) az élelmiszerlánc részét képező valamely tevékenység vonatkozásában megtilthatja vagy korlátozhatja a nem megfelelő képesítéssel vagy személyi higiénés alkalmassággal foglalkoztatottak munkavégzését;
v) az érintett termék vonatkozásában elrendelheti az ökológiai termelésre utaló kifejezés használatával történő forgalmazás korlátozását vagy megtiltását;
w) elrendelheti az ökológiai gazdálkodási tevékenység egy része vagy egésze átállási idejének újraindulását, valamint az ökológiai termelésre vonatkozó rendelkezések súlyos vagy ismétlődő megsértése esetén legfeljebb három évre kizárhatja a gazdasági szereplőt az ökológiai termelés ellenőrzési rendszeréből;
x) tanúsító szervezet
xa) ökológiai termelésre vonatkozó előírásokat sértő működése vagy tevékenység gyakorlása esetén elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
xb) tanúsítási, illetve ellenőrző tevékenységét vagy annak jogsértéssel érintett részét legfeljebb hatvan napra felfüggesztheti,
xc) elismerését, kijelölését visszavonhatja;
y) elrendelheti az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 138. cikk (2) bekezdésében foglalt intézkedéseket.
63/A. § (1) Mulasztási bírság szabható ki, ha a felügyeleti díj bevallására kötelezett a bevallási, illetve a 38/B. § szerinti adatszolgáltatási, nyilvántartásba vételi, változásbejelentési és felügyeleti díj fizetési kötelezettségét nem teljesíti, késedelmesen, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti.
(2) A mulasztási bírság legkisebb összege tízezer forint, legmagasabb összege ötszázmillió forint, de legfeljebb a megelőző üzleti évben elért, a felügyeleti díj alapját képező nettó árbevétel (jövedelem) tíz százaléka.
(3) A mulasztási bírság kiszabásánál mérlegelni kell az eset összes körülményét, az ügyfél jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az ügyfél, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján a mulasztás súlyához igazodó bírságot kell kiszabni, vagy a bírság kiszabását mellőzni.
(4) A mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az ügyfelet – határidő tűzésével – teljesítésre hívja fel. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező újabb végzésben előírt határidőt az ügyfél szintén elmulasztja. A kötelezettség teljesítése esetén az e bekezdés alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető.
TERMÉK FOGALMA A KERESKEDELMI TÖRVÉNY SZERINT
21. termék: minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog, ide nem értve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőt;
DOLOG-E AZ ÉLŐ ÁLLAT?
A Ptk. 5:14. § (3) alapján “a dologra vonatkozó szabályokat az állatokra a természetüknek megfelelő eltéréseket megállapító törvényi rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni”.
Az eltéréseket az állatvédelmi jogszabályok tartalmazzák.
ÖSSZEGZÉS
A poszt írása idején a fent értelmezett és alkalmazott jogszabályok szerint az Éltv. alkalmazásában a kedvtelésből tartott állatok kereskedelmi forgalmazása során az állatok termékként viselkednek.
Menhellyel kapcsolatban ezt a típusú jogértelmezést erőltetettnek érezzük, úgyhogy az erre hivatott szervek segítségét kértük….
A MEGNYUGTATÓ VÁLASZ ÉRDEKÉBEN A NÉBIH SZAKMAI VÉLEMÉNYÉT KÉRTÜK, AMINT VÁLASZOLNAK, FRISSÍTJÜK A POSZTOT.
