Jog és pszichológia kapcsolata, különös tekintettel a személyiségzavarok és a szorongásos zavarok jogi vonatkozásaira. Tudományos kalandozásunkban Fekete Mária – Grád András: Pszichológia és pszichopatológia jogászoknak c. könyve nyújt segítséget (HVG-ORAC, 2012.)
A büntetőeljárások terheltjeinek és a büntetés-végrehajtási intézetek elítéltjeinek jelentős része antiszociális személyiségzavarban szenved. Érdekes kérdés, és a tudomány a mai napig sem ad rá egyértelmű választ, hogy genetikai, biokémiai okokból vagy a személyt ért szociális hatások miatt alakul-e ki ez a személyiségzavar, ezzel a hazainál fejlettebb és jómódúbb országok igazságszolgáltatásai sem tudnak nagyon mit kezdeni, amiben a tudományos világban általában megegyeznek, hogy 40-45 éves kor után kezd “lecsengeni” a pszichopátia, így a személyiségzavar várhatóan különösebb kezelés nélkül is megszűnik vagy jelentősen csökken a hatása a személy életében.
A bűncselekmények óriási részét pszichopaták követik el, elsősorban a hagyományos, vagyon, élet és testi épség valamint nemi erkölcs elleni cselekmények terén meghatározó a szerepük.
Polgári ügyekben elsősorban mint adósok tűnnek fel, minthogy tartozásaikat szinte soha nem fizetik meg. A tárgyalásokon rendszerint szabályszerű idézés ellenére sem jelennek meg, amennyiben mégis, úgy abban is kevés a köszönet. Gyakran halmoznak fel közműtartozásokat úgy, hogy azzal vétlen családtagjaikat is alapvető megélhetési katasztrófába hajszolják. Rendkívül gyakoriak a tartásdíjat nem fizető szülők között is, ilyenkor ismert a bíróságok előtt, hogy célszerűbb a havi összegek megállapítása helyett egy nagyobb értékű ingó vagy ingatlan átruházása formájában egyezséget kötni a felek között, így mintegy előre kifizettetni a tartásdíjat, mert a havi rendszeresség betartására gyakorlatilag nulla esély mutatkozik már előre.
