A lakott területen kívül kóborló háziállatok komoly problémát jelentenek a vadállományt érintően, részben a vadak elejtésével, részben a zavarásukkal, részben például a kijárós macskatartás következtében megnövekedett számú macska-vadmacska hibrid populációnak köszönhetően (a vadmacska védett faj, a hibridjei is azok, ugyanakkor nyilvánvalóan nemkívánatos jelenség a faj ilyen „felhígulása” és idővel nyilvánvaló eltűnése). Fontos ugyanakkor, hogy a kóbor állatok jogellenes elpusztítása bűncselekmény, illetve polgári jogi oldalról kártérítést is megalapozhat.
A konferencián is előadó bíró (egyben vadász) Elek Balázs írja könyvében, hogy a jelenleg sem egyértelmű törvényi szabályozás is oka annak, hogy a vadászatra jogosultak nem mindig tudnak hatékonyan fellépni a vadállományt károsító kutyákkal és macskákkal szemben, ha mégis kilövik a vadászterületre nem való állatokat, gyakran be sem jelentik azt, vagy nem a valóságnak megfelelően dokumentálják – amennyiben ugyanis az elpusztítás indokoltságát nem lehet bizonyítani, úgy megáll az állatkínzás bűncselekmény.
Mikor jogszerű a kutya vagy macska elejtése vagy elfogása?
A vadászterületen a vadász a vadállomány védelme érdekében elfoghatja vagy elejtheti a vadat űző kutyát, ha a vad sérelme másképpen nem hárítható el, illetve fertőzés továbbterjedése vagy másként el nem hárítható támadás megakadályozása céljából a kutyát vagy a macskát, ha a tulajdonos felderítésére nincs mód.
Ha a kutya vagy macska tulajdonosa ismert, az elejtés nem jogszerű.
Ha a kutya nem űz vadat, csak futkos az erdőben, az elejtés nem jogszerű.
Maga a bíró úr említi könyvében, hogy számára sem világos, nem értelmezhető a macskatámadás, hogy ilyenkor az elejtés/elfogás milyen esetekre vonatkozhat. Fontos, hogy a bírói gyakorlat szerint a kóbor kutya nem kártevő, vagyis elpusztítása, bántalmazása szempontjából nem jelent elfogadható okot a kártevők irtására történő hivatkozás. Állatkínzás bűncselekmény valósul meg, ha az elkövetők az állat szükségtelen és indokolatlan bántalmazásával az állat pusztulását okozzák.
(Az Állatmentő Szolgálat Alapítvány 2018-ban szervezett konferenciát a Károli Gáspár Református Egyetem jogi kara segítségével, a posztot az ott elhangzottak, illetve Elek Balázs: Vadászok, halászok a büntetőjog hálójában (HVG-ORAC 2015.) című könyvének segítségével írtuk.)
