Essünk túl először a szikár tényeken, jöjjön az, amitől a laikusok ódzkodni szoktak, nézzük mit mond a jogszabály!
Az 578/2020. (XII. 14.) számú kormányrendelet 1. mellékletében 46 pontban szerepelnek a FELIR-köteles tevékenységek, ezek közül minket a leginkább a következők érdekelhetnek:
- 17. állatvásár, állatpiac, állatkiállítási hely
- 18. állatkert működtetése
- 19. cirkuszi menazséria működtetése
- 20. állatmenhely, ebrendészeti telep működtetése
- 21. állatpanzió működtetése
- 22. állatklinika, állatkórház, állatorvosi rendelő működtetése
- 23. állatkozmetika működtetése
- 24. kedvtelésből tartott állatok kereskedelmi tevékenység keretében történő forgalmazása(…)
- 26. veszélyes eb tartása (…).
A FELIR egy közhiteles hatósági nyilvántartás, melyet az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hoz létre és működtet, az ebbe való regisztráció elektronikus úton, ügyfélkapu segítségével történik. Hogy ez a nyilvántartás működhessen, az élelmiszerlánc meghatározott, regisztrált szereplői évente kötelesek felügyeleti díjat fizetni, melynek összege – leegyszerűsítve – vagy százalékosan számítandó az előző naptári év árbevételéből vagy pedig a vállalkozás méretétől függően (pl. mikro- illetve kisvállalkozás esetén) fix összegszerűen meghatározott.
Kell-e az állatvásár, állatpiac, állatkiállítási hely üzemeltetőjének, az állatkert fenntartójának, a cirkuszi menazséria tulajdonosának, az állatmenhely tulajdonosának, az ebrendészeti telep fenntartójának, az állatpanzió tulajdonosának, az állatklinika, állatkórház, állatorvosi rendelő tulajdonosának, az állatkozmetika tulajdonosának, annak aki kedvtelésből tartott állatok kereskedelmi tevékenység keretében történő forgalmazásával foglalkozik és a veszélyes eb tulajdonosának felügyeleti díjat fizetni?
Ha a kormányrendelethez hozzáolvassuk az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/B. § (2) bekezdésében írottakat, akkor megtudjuk, hogy amennyiben a fentebb felsorolt személyek/szervezetek/cégek az alábbi tevékenységekkel foglalkozik, úgy kötelesek felügyeleti díjat fizetni:
- – az élelmiszer-termelési, tenyésztési, kísérleti célból tartott állatokat forgalomba hozza,
- – élelmiszer-, takarmány-termelési célból termesztett növényt, vetőmagot, növényi terméket, illetve az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti szaporító és ültetési anyagot, forgalomba hozza,
- – a 35. § szerint nyilvántartott vagy engedélyezett élelmiszer-vállalkozás,
- – 35. és 36. § szerint nyilvántartott vagy engedélyezett takarmány-vállalkozás,
- – állatgyógyászati készítményt, állatgyógyászati terméket állít elő vagy forgalomba hozza,
- – engedélyköteles terméket, illetve EK-műtrágyát állít elő vagy forgalomba hoz,
- – állati eredetű melléktermék kezelését, felhasználását, további feldolgozását, szállítását végzi vagy az ezekből származó terméket forgalomba hozza,
- – élő állat szállítást végző vállalkozást, továbbá élőállat-szállító járművek mosását és fertőtlenítését végző helyet, az idegen állományból származó állatok fogadására kiválasztott elkülönítőt (karantént), állatrakodót, gyűjtőállomást, kereskedői telepet, etető-itató állomást, pihentető állomást, állatvásárt üzemeltet,
- – szaporítóanyag előállítást és tárolást végez,
- – e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint nyilvántartott vagy engedélyezett laboratóriumot üzemeltet,
- – az állatok jelölésére szolgáló eszközt forgalomba hoz.
Így első ránézésre biztosnak tűnik, hogy az az állatorvosi rendelő amely állatgyógyászati készítményt forgalmaz, felügyeleti díj fizetésére lesz köteles, vagy például az a gyepmesteri telep is ahol állati eredetű melléktermék feldolgozása zajlik. Az élelmiszerlánc-törvény egyébként maga meghatározza hatályát, alkalmazási körét és azt, hogy az élelmiszerlánc-felügyelet mire terjed ki.
Nemhogy laikusok, de jogászok dolgát sem könnyíti meg, hogy egyrészt felváltva használja az állat, élő állat, mezőgazdasági haszonállat és kedvtelésből tartott állat fogalmát anélkül, hogy bármelyiket megmagyarázná vagy rendszerbe helyezné (a legtöbb szakaszban “állat” fogalmat használ, de a megfogalmazásból többnyire egyértelmű hogy haszonállatra gondol, hiszen feldolgozásról, fogyasztásról beszél például). Jogosan tesszük fel ezért a kérdést, hogy az élelmiszerlánc rendszerébe hogyan illeszthető bele – ha egyáltalán – a kedvtelésből tartott állatok kereskedelmének felügyelete? A további bejegyzésben erre is választ fogunk kapni, kövessenek bennünket!
A cikkben jogszabályok elemzése révén jutottunk arra a véleményre amit leírtunk – a tévedés jogát természetesen fenntartjuk, és hogy minél hitelesebb tanácsokat tudjunk adni, folyamatosan kérjük a NÉBIH jogi véleményét a felvetett kérdések kapcsán.
