2021. április 1-jétől kötelező a FELIR-azonosító, ha valaki többek között például kedvtelésből tartott állatok kereskedelmével akar foglalkozni, de ilyen tevékenységnek minősül a vonatkozó jogszabály szerint az állatmenhely, az állatkert, a cirkusz vagy éppen az állatorvosi rendelő működtetése, sőt kisebb meglepetésre a veszélyessé minősített eb tartása is olyan tevékenység a jogszabály szerint, amely FELIR-azonosító birtokában folytatható csak.
De miért is kellett bevezetni ezt a kötelezettséget a kedvtelésből tartott állatok kereskedelménél?
Magyarország évtizedek óta kutyagyártó nagyhatalom: évente tízezrével mennek külföldre a forgalmazható kor alatti, csak papíron oltott, transzponder azonosító nélküli (vagy azt például előzékenyen melléjük csomagolják) örökletes és más betegségektől szenvedő kölyökkutyákból álló exportok. Ez a mára már bűnszervezeti formát öltő együttműködés megkívánja a szaporítók – felvásárlók – kereskedők – szállítók – hamis útleveleket kiálló állatorvosok – más hatósági személyek szoros együttműködését, és meglepőnek tűnhet, de az illegális állatkereskedelem nemzetközi méreteit tekintve a bevételeket nézve alig marad el a fegyver- vagy kábítószerkereskedelem bevételei mögött. (A kutyakereskedelem mellett mennyiségét tekintve kisebb, bevételeit tekintve viszont szintén meglepő nagyságrendeket elérő illegális egzotikuspapagáj- és hüllőkereskedelem is folyik az országban). Annak érdekében, hogy mondjuk egy Olaszországban vagy Hollandiában eladott magyar kiskutya “gyártósora” visszakövethető legyen, született meg a jogalkotó azon ötlete – természetesen más eszközök, intézkedések és eljárások mellett – hogy kötelezővé tegye a FELIR-azonosítót, amely nélkül április után nem értékesíthető sem kutya (de sem más kedvtelésből tartott állat) ilyen regisztráció nélkül. Ezzel összefüggésben további változás, hogy április 21-ét követően megszűnik a TRACES Classic rendszer, és a helyét átvevő TRACES-NT rendszerből csak beazonosítható, regisztrált létesítményből indítható élőállat-szállítmány az unión belül. Ez azt is jelenti, hogy regisztrált létesítmény/állomás (ki minek fordítja az uniós jogszabályból) hiányában ezentúl parkolókból, benzinkutakról, útszéli pihenőkből szállítóautóra gyűjteni állatokat nem lehetséges. Azok a helyek, ahonnan kutyát küldenek ezentúl külföldre, tehát megfoghatóak, visszakövethetőek, ellenőrizhetőek lehetnek, ha nem megfelelőek az állattartási körülmények akkor azok megjavítására kötelezhetőek lesznek, bírsággal sújthatják a hatóságok azt, aki a minimális feltételeket sem teljesíti, és amint a bevezetőben írtuk, akár egy külföldi tulajdonos is vissza tudja majd követni, hogy honnan származik a beteg kutyája.Hogy a jogalkotó bár jószándékkal de kissé kapkodva alkotta meg ezt a kormányrendeletet, az többek között abból látszik, hogy “a” kedvtelésből tartott állatok kereskedelme egy fogalom számára, ugyanúgy annak számít az is, ha valaki havonta rendszeresen intéz exportokat mintha valaki egyszer egy évben a fölösleges alommal kiballag a városi piac állatbörze részére. Egy másik izgalmas kérdés, hogy a kedvtelésből tartott állatok kereskedelme mennyiben tartozik a FELIR-azonosító háttérjogszabályának, az élelmiszerlánc-törvénynek a hatálya alá. Erről is szó esik a következő bejegyzésekben.
A cikkben jogszabályok elemzése révén jutottunk arra a véleményre amit leírtunk – a tévedés jogát természetesen fenntartjuk, és hogy minél hitelesebb tanácsokat tudjunk adni, folyamatosan kérjük a NÉBIH jogi véleményét a felvetett kérdések kapcsán.
