Bár fontosnak tartjuk az elméleti kutatások jelentőségét is, és szívesen kutatjuk magunk is például az állatkínzás és más erőszakos cselekmények összefüggéseit is, de jogsegély-szolgálatként elsősorban gyakorlati jelentőségű tanácsadást szeretnénk folytatni, így a mostanában nagyon aktuális FELIR-regisztrációt vesézzük ki.
Lássuk is rögtön az első kérdést, mellyel hozzánk fordultak: KELL-E A KÖTELEZŐ FELIR-REGISZTRÁCIÓVAL ÖSSZEFÜGGŐEN AZ ÁLLATMENHELYEKNEK FELÜGYELETI DÍJAT FIZETNIÜK EZENTÚL?
2021. április 1-jén lép hatályba az 578/2020. (XII. 14.) számú kormányrendelet, melynek 1. melléklete szerint bizonyos tevékenységek (ilyen például a felsorolás szerint többek között az állatvásár, állatpiac, állatkert, cirkuszi menazséria, állatmenhely, ebrendészeti telep, állatklinika, állatkórház, állatorvosi rendelő működtetése; a kedvtelésből tartott állatok kereskedelmi tevékenység keretében történő forgalmazása, de például a veszélyes eb tartása is!) kizárólag FELIR-azonosító megléte esetén végezhetőek. A FELIR egy közhiteles hatósági nyilvántartás, melyet az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hoz létre és működtet, az ebbe való regisztráció elektronikus úton, ügyfélkapu segítségével történik. Hogy ez a nyilvántartás működhessen, az élelmiszerlánc meghatározott, regisztrált szereplői évente kötelesek felügyeleti díjat fizetni, melynek összege – leegyszerűsítve – vagy százalékosan számítandó az előző naptári év árbevételéből vagy pedig a vállalkozás méretétől függően (pl. mikro- illetve kisvállalkozás esetén) fix összegszerűen meghatározott.És jön a lényeg: a vonatkozó jogszabály (Éltv.) 47/B. § (2) bekezdése szerint az a személy vagy szervezet köteles felügyeleti díjat fizetni, aki/amely:- az élelmiszer-termelési, tenyésztési, kísérleti célból tartott állatokat forgalomba hozza,- élelmiszer-, takarmány-termelési célból termesztett növényt, vetőmagot, növényi terméket, illetve az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti szaporító és ültetési anyagot, forgalomba hozza,- a 35. § szerint nyilvántartott vagy engedélyezett élelmiszer-vállalkozás,- 35. és 36. § szerint nyilvántartott vagy engedélyezett takarmány-vállalkozás,- állatgyógyászati készítményt, állatgyógyászati terméket állít elő vagy forgalomba hozza,- engedélyköteles terméket, illetve EK-műtrágyát állít elő vagy forgalomba hoz,- állati eredetű melléktermék kezelését, felhasználását, további feldolgozását, szállítását végzi vagy az ezekből származó terméket forgalomba hozza,- élő állat szállítást végző vállalkozást, továbbá élőállat-szállító járművek mosását és fertőtlenítését végző helyet, az idegen állományból származó állatok fogadására kiválasztott elkülönítőt (karantént), állatrakodót, gyűjtőállomást, kereskedői telepet, etető-itató állomást, pihentető állomást, állatvásárt üzemeltet,- szaporítóanyag előállítást és tárolást végez,- e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint nyilvántartott vagy engedélyezett laboratóriumot üzemeltet,- az állatok jelölésére szolgáló eszközt forgalomba hoz.Bár első ránézésre nem tűnik életszerűnek, hogy egy állatmenhely mondjuk tenyésztési célból tartott állatokat forgalmazzon, akár ezzel akár a többi felsorolt tevékenységgel foglalkozik, úgy felügyeletidíj-fizetésre kötelezett. Amennyiben „csak” szigorúan alapító okiratban vállalt állatvédelmi céljait valósítja meg, úgy a fizetés alól mentesül. Ezt azért is fontos tisztázni, mert a felügyeletidíj-tartozás kezelése a köztartozások adók módjára történő behajtásának szabályai szerint alakul, vagyis aki nem fizet, attól rövid úton letiltják a tartozást (ha ez nem vezet eredményre, nyilván ingó- vagy ingatlan végrehajtás követi). A cikkben jogszabályok elemzése révén jutottunk arra a véleményre amit leírtunk – a tévedés jogát természetesen fenntartjuk, és hogy minél hitelesebb tanácsokat tudjunk adni, folyamatosan kérjük a NÉBIH jogi véleményét a felvetett kérdések kapcsán.
