Cikksorozatunkban az állatvédelmi rendszer egy nagyon fontos szereplőjének helyét, szerepét, funkcióját járjuk körbe: ők az állatorvosi asszisztensek. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az állatorvosok mellett hatalmas szerepük van egy állatorvosi rendelő színvonalas működtetésében, kommunikációjában, az ügyfélkör megtartásában és bővítésében, az egész intézmény megítélésében és aki igazán szívvel-lélekkel végzi ezt a hivatást, az nyilvánvalóan előbb-utóbb érintett lesz valamilyen szempontból az állatvédelmi rendszerben is, akár azzal az egyszerű de nagyszerű segítséggel, hogy megosztja az állatvédő szervezetek posztjait, akár azzal, hogy önkéntes munkával segít nekik, vagy éppen ideiglenes gazdaként befogad maga is mentett állatokat. Sokan pedig úgy vágnak bele az állatorvosi asszisztens képzésbe, hogy van már egyfajta „állatvédős” előéletük.
A feltett kérdések megválaszolásában ma Szak Enikő lesz segítségünkre, aki egy budapesti oktatási központ oktatója valamint oktatási referense, oldalunk rendszeres követőinek más ismerős lehet, hiszen a tenyésztéssel kapcsolatos tematikus hetünknél is sokat segített nekünk.
Mit tanítasz az oktatási központban?
Kutyaiskola-vezetői, habilitációs kutyakiképzői és kutyaoktatói múltam egyenes következménye volt, hogy a képzésnek az a része legyen a feladatom, ami abban segíti az asszisztens-jelölteket, hogy a rendelőben minél kevesebb baleset történjen. Kutyák kommunikációs jelzéseiről tartom a legtöbb órát. A rendelői környezet a kutya egészségi állapota vagy a már korábbi esetleges rossz tapasztalatai miatt elég komoly stresszfaktor. Ennek vannak apróbb, nehezebben észrevehető jelei, és van néhány természetesen egyértelmű. Az előadásaim során ezeket igyekszem átvenni a diákokkal, mert egyrészről sokat lehet tenni azért, hogy ez a stressz csökkenjen, másrészről balesetvédelmi szempontból sem elhanyagolható, hogy valaki észreveszi-e a közelgő bajt vagy nem, és ő maga lesz aki ellátásra szorul. Márpedig így már nem fog tudni az állaton segíteni.
Ehhez a témához szorosan kapcsolódik a szocializáció, hiszen az újdonsült kutyások egyik kikerülhetetlen állomása az állatorvosi rendelő, ahol nagyon sok kérdést tesznek fel a gazdák, hogy mit hogyan érdemes csinálni, mire kell odafigyelni. Jó ha egy asszisztens tisztában van itt is a korlátaival. Nem lehet felelőtlenül és ellenőrzés nélkül viselkedési problémákra tanácsokat adni, erre vannak a kutyaiskolák.
A tenyésztői munkám eredményeként az utóbbi években a kölyökkutyák nevelése, az ő szocializációjuk is tananyag lett, aminek nagyon örülök, hiszen egy kölyökkutya mindig tiszta lappal indul, és a gazda feladata a kölyök életének naplóját vezetni. Ha itt oldalak, fejezetek maradnak ki, később már nem lehet ide visszalapozni.
Fontosnak érzem a diákokkal arról is beszélni, hogy milyen felelősség a tenyésztés, hogy milyen kötelezettségekkel jár, mi mindenben kell folyamatosan újabb és újabb ismeretekre szert tenni, és hogy mit is jelent egy fajtát szeretni, azon dolgozni akár hobbi, akár profi szinten, hogy a fajta értékeit megőrizzük, fejlesszük, hiszen nem csak a küllemi, hanem a temperamentum tulajdonságai is a genetikai örökség részét képezik.
Manapság nagyon sok “városi legenda” kering a túlszaporított kutyákról, a pénzéhes tenyésztőkről, mindezek mögött sokszor az információhiány áll. Hiszem azt, hogy a korrekt tájékoztatás, az edukáció ebben a témában is az állatvédelmet, állatjólétet szolgálja. Nagyon jó lenne, ha a felelős tenyésztőktől származó kutyák aránya magasabb lenne, mert ez azt jelentené, hogy kevesebb a mentésre szoruló, felesleges szaporításból származó, kóbor kutya.
Véleményed szerint előny vagy hátrány, ha valaki „állatvédős” előélettel vág bele egy ilyen képzésbe? Oktatói munkádban előny vagy hátrány, hogy kutyatenyésztő is vagy?
Mindkettőt előnynek érzem. Az állatvédők elkötelezettek a mentésre, segítségre szoruló állatokkal szemben. Ez a képzés minimum abban segít nekik, hogy betekintsenek az állategészségügy egy újabb szegmensébe. Az állatvédelmi témájú tantárgyaink, moduljaink pedig rendszerbe segítik azokat az információkat, amik adott esetben már a mindennapjaik részét jelentik, ugyanakkor nem értik a mögöttes összefüggéseket. Az, hogy tenyésztéssel is foglalkozom, úgy gondolom, két oldalról is előny: a fedezés, a szülés, a kölykök táplálása nem mindennapos témák egy rendelőben, hiszen oda legtöbbször akkor kerül vemhes kutya, ha baj van a szüléssel. Viszont a mai valóság az, hogy a rengeteg nem kívánt alom kölykeinek tapasztalatlan gazdái nyilvánvalóan a rendelőtől kérnek segítséget, ha gondjuk van. Remélem, hogy az általam megosztott tapasztalatok segítik ezeknek a kérdéseknek a megválaszolását, és kevesebb kölyök végzi dobozban a kuka mellett. A másik ok, ami miatt előny hogy tenyésztek is, hogy ennek a tevékenységnek a szabályrendszeréről, a kötelezettségekről nincsenek tankönyvek, így emiatt fehér folt olyan emberek életében is, akiktől viszont elvárnánk, hogy meg tudjanak különböztetni egy tenyésztőt és egy szaporítót.
Az oktatási központ vezetőjétől is megkérdeztük, hogy az állatorvosi rendelőkön kívül hol keresett hivatás még, milyen jellemző példák hozhatóak arra, hogy milyen helyeken dolgoznak ilyen végzettséggel, véleményed szerint a kutyatenyésztéssel foglalkozók körében például hasznos-e egy ilyen képzés elvégzése?
Vannak tenyésztők is a diákok között. Véleményem szerint a takarmányozási, tartási ismeretek, a gyógyszertan, toxikológia, a parazitológia mind olyan témák, amik csak hasznukra válhatnak. És ezekben a témákban hazánk legjobb oktatói tartják a képzést.
Szintén nem elhanyagolható az állategészségtan azon része, ami a sokkos állatok ellátásával foglalkozik, ilyen esetek sajnos otthoni környezetben is előfordulhatnak, ha jól felkészült a tenyésztő, akár életmentő is lehet, ha az itt tanultakat alkalmazni tudja.
Kinek javaslod, hogy vágjon bele és kit beszélnél le inkább róla? Van-e bármilyen „vicces” vagy „elrettentő” történeted, ami segíthet döntést hozni azoknak, akik most gondolnak arra, hogy belevágnának egy ilyenbe?
Azoknak javaslom, akik fogékonyak az állatokra és szeretnek tanulni. Mert azt itt nagyon sokat kell. Hatalmas tudásanyag áll a rendelkezésükre, de a legérdekesebb témákból is nagyon alaposan kell készülni, hogy végül a tanfolyam után megállják a helyüket.
Volt olyan érdeklődő, aki úgy keresett meg, hogy ő mindent tud, mert már ilyen helyen dolgozik, csak vizsgázni szeretne, mert neki csak a papír kell – mondtam, hogy sajnálom, de a vizsga lehetőségét nálunk csak a tanulással, és a felkészüléssel lehet kiérdemelni.
