Közel két hónap alatt gyűjtöttük össze 23 fővárosi kerület négy jellemző állatvédelmi adatát, most egyenként kicsit részletesebben körüljárjuk az adatok tartalmát.
Mit jelent az, hogy 2020. szeptemberében 121.658 regisztrált eb van a fővárosban?
Az állatvédelmi törvény 2013-tól előírja, hogy a tartási hely szerinti önkormányzat három évente legalább egy alkalommal ebösszeírást végez. Ez jellemzően önkéntes adatszolgáltatással történik az ország legtöbb önkormányzatánál, elvétve néhány önkormányzat áldoz rá anyagi és humán erőforrást (idén például Gyál, de ha tudnak más példát, írják meg kommentben), hogy valódi összeírást, azaz házról házra járást végezzen így hozva létre nyilvántartását (érdekesség, hogy két éve egy bejelentés kivizsgálása alkalmával az állattartási hiányosságok mellett a borsodi kormányhivatal azt nem tartotta felróhatónak az állattartó részéről, hogy kutyája nem szerepel a nyilvántartásban, mert indokolásuk szerint az “önkéntes bevalláson alapuló nyilvántartás nem felel meg azon törvényi előírásnak, hogy az önkormányzat ebösszeírást végez, így az abban nem szereplő állattartók nem bírságolhatóak”).
A fővárosban regisztrált 121.658 kutya tehát annyit jelent, hogy ennyi kutyát bizonyosan tartanak a fővárosban. Ehhez ki-ki a maga ízlése szerint még hozzáadja a regisztrálatlan valamint a kóbor kutyák állományát, ez mértékadó becslések szerint a regisztrált szám 10%-a lehet.
Táblázatunk második rovata szerint a főváros 23 kerületében összesen 237 kutyafuttató (nyitott és zárt) található.
Sok ez vagy kevés vagy éppen elegendő? Anélkül, hogy elhelyezkedésüket, alapterületüket, felszereltségüket pontosabban ismernénk, bizonyosat nem lehet mondani. Az biztos, hogy több kerületben vannak problémák a futtatók kijelölésével, hol a lakóközösség panaszkodik a “kutyások” zajongására (de ez előfordul természetesen játszótér, sportpálya és bármilyen más közösségi tér kapcsán is) hol a kutyások panaszkodnak a futtatók felszereltségére, elhelyezkedésére, egyéb jellemzőire.
A kutyafuttatók létesítéséről legjobb tudomásunk szerint központi jogszabály nem rendelkezik, vagyis ez megmaradt az önkormányzatok szabályozási tárgykörében. De állattartási vagy építési kérdés? A helyi állattartási rendeletnek vagy a helyi építési szabályzatnak kell tartalmaznia a részletszabályokat? Jó kérdés. Néhány kerület önkormányzati rendeleteit áttekintve látjuk, hogy egyik sem szabályozza, érdeklődésünkre pedig legtöbbször a környezetvédelemmel foglalkozó irodák válaszoltak, nem pedig – a jellemzően – hatósági irodához tartozó állatvédelmi szakterület. Az biztos, hogy ahol van állatvédelmi koncepció (holnapi témánk) abban mindenhol célul tűzték ki mind a mennyiség mind a minőségi fejlesztést, amely azonban költségvetési kérdés, és sajnos sokszor “fontosabb” kérdések megelőzik az erre szánt fejlesztési pénzeket a költségvetési rendeletekben.
Táblázatunk harmadik rovata szerint 2020. szeptemberében a főváros 23 kerületéből 5-nek van állatvédelmi koncepciója.
De mi is az az állatvédelmi koncepció? A többi önkormányzati koncepcióhoz (költségvetési, településfejlesztési stb.) hasonlóan egy olyan szakpolitikai dokumentum, amely egyrészt elemzi a jelent és felvázolja a jövőt, hogy hol tartunk most és mit szeretnénk elérni, viszont más koncepciókhoz képest nem kötelező a megalkotása. Sajnos. Mondhatjuk kampánytartalomnak is, amit legalább már nyilvános írásos formába öntöttek, de azért jóval több ennél.
Kis guglizással mind az 5 önkormányzat állatvédelmi koncepciója elérhető az érdeklődőknek, mondhatjuk, hogy mindegyik nagyon színvonalas, hasonló elemeket de kerületi sajátosságokat is bőven tartalmazó dokumentum.
Amit meg kell értenie minden önkormányzatnak, és ezért is lenne jó, ha nemcsak minden fővárosi kerületi, de minden más települési önkormányzatnak is szerte az országban lenne ilyen, hogy az állatvédelem egy komplex terület: az állatok sorsának közvetlen megjavításán túl rengeteg pozitív hozadéka lehet, a teljesség igénye nélkül például a rászoruló állatok mellett a rászoruló emberek látókörbe kerülése és szociális rendszerbe történő beintegrálása (rengeteg olyan ember tart állatot, akinek a többség szerint nem kellene, mert szegény, mert hajléktalan, mert magát sem tudja ellátni stb. stb. – erről is lesz külön cikk, úgyhogy kérünk mindenkit, erről a résztémáról most ne nyissunk vitát a poszt alatt), bűnmegelőzési szerepe is lehet hiszen rengeteg külföldi kutatás és szakirodalom támasztja alá az állatkínzás és az emberek elleni erőszakos cselekmények összefüggéseit, de lehet akár településfejlesztési szerepe is, amikor a tegnapi posztban elemzett kutyafuttatók vagy más nagyobb beruházások kapcsán egy település például helyi vállalkozók bevonásával hoz létre létesítményeket (akár egy korszerű, XXI. századi követelményeknek megfelelő gyepmesteri telepet). De az állatvédelem “ürügyén” bevonhatjuk a jövő generációit is olyan ismeretterjesztő programokba, oktatásba, továbbképzésbe, melyben helyi civil szervezetek, a lakóközösség jól megszólítható részegységei vesznek részt például, és ez is hozzájárulhat a település, a közösség épüléséhez-fejlődéséhez.
Nem szabad legyinteni az állatvédelemre, több van benne mint hisszük!
Táblázatunk utolsó rovata szerint 2020. szeptemberében 3 állatvédelmi járőrszolgálat működik a főváros 23 kerületében. A táblázat első publikálása után volt egy kis mosolygásra okot adó javítás, mert az első változat szerint 4 járőrszolgálatot tüntettünk fel, majd az egyik kerület jelezte, hogy tévedésből írták, hogy van nekik – de nincs.
Miért gondolhatták egyébként először, hogy van nekik? Lehet mosolyogni vagy drasztikusabb jelzővel illetni az önkormányzatot, de egyébként ki tudja megmondani, hogy mi is az az állatvédelmi járőrszolgálat? Egy “sima” együttműködés önkormányzat és állatvédő szervezet között vagy annál több? Tényleg járőröznie kell? Vagy elég ha mondjuk egy telephelyet tart fenn, ahová a hatósági eljárás által érintett állatok kerülnek? Köze van egyáltalán a hatósági ügyekhez egy járőrszolgálatnak vagy attól teljesen függetlenül segít egy kerület életében?
Nos ezek nagyon jó kérdések. Az állatvédelmi törvény szerint az önkormányzatok állatvédelmi őrszolgálatot működtethetnek. Nézzük a fogalmat: őrszolgálat nem járőrszolgálat, vagyis például aki azon mosolygott, hogy de hát nem is járőröznek a hivatkozott önkormányzatnál az együttműködő állatvédő szervezetek, máris tévedett – velünk együtt egyébként mert mi is következetesen mindenhol járőrszolgálatként hivatkozunk a jogintézményre.
Melyek az ilyen őrszolgálat létrehozásának feltételei? Ez szintén egy jó kérdés. Az állatvédelmi törvény felhatalmazó rendelkezései között 2003 óta van egy szakasz, mely szerint a részletszabályokat a Kormánynak kell megállapítania. Mint oly sok más szabályozási részterület kapcsán, a Kormány itt is mulasztásos jogsértésben van immáron 17 éve. Amikor állatvédő szervezetek a szakminisztériumot kérdezték, hogy mikorra várható ennek a végrehajtási szabálynak a megalkotása, az volt a válasz, hogy szerte az országban évek óta működnek ilyen járőrszolgálatok, mindegyik rendkívül hatékony ám egymástól meglepő módon részleteiben sok mindenben eltérnek, így most egy egységes szabályozással a már meglévő szolgálatok munkáját nehezítenék. Így úgy tűnik, hogy végrehajtási szabály nem lesz egyhamar, mindenkinek a maga pénztárcája és elképzelése szerint kell kialakítania a saját településén a járőrszolgáltatot.
Fentebb elemzett táblázatunkat szeretnénk megcsinálni az egész ország területére – ha a főváros 23 kerületére 2 hónap kellett, úgy gondoljuk, hogy 19 megyére rá kell szánni a 2021-es évet.
Amibe biztos nem vágunk bele, az a gyepmesteri telepekkel kapcsolatos adatkérés. Több szervezet foglalkozott az elmúlt években a kérdéssel, egyrészt az általuk összegyűjtött adathalmazt kellene egyesíteni, másrészt – tudjuk, mert többen közülünk önkénteskedtek, önkénteskednek más szervezeteknél is a Bojtáron kívül – vannak olyan makacs települések, ahonnan ki kellene perelni az adatokat mert nem hajlandók önként megadni, erre egyelőre nincs kapacitásunk.
