Évente átlagosan 6000 jegyzői birtokvédelmi eljárás indul szerte az országban. A birtokvédelmi eljárás egy polgári jogi ügy közigazgatási eljárásban megoldva, célja, funkciója elsősorban a gyors, hatékony orvosság a probléma megoldására, valamint a bíróságok tehermentesítése a “tyúkperektől”, az ügyfelek számára pedig annak megteremtése, hogy közel, gyorsan, olcsón (perköltség helyett mindösszesen 3000.- Ft illeték lerovásával) találjanak a településen egy olyan hatósági személyt (jegyző) aki megoldást nyújt számukra.
Az ügyszám azért is meglepő, mert nagyjából ugyanennyi dologi jogi per indul a bíróság előtt (a dologi jogi per pedig egy gyűjtőkategória, beletartoznak a birtokvédelmi perek de másfajta perek is).
A birtokvédelmi eljárások majdnem fele állattartással járó zavarás miatt indul.
Megdöbbentő tehát, hogy évente több ezer ember indít eljárást szomszédja ellen majdnem azonos számban mint amennyi bírósági (dologi jogi) pert kezdeményeznek és a perek mintegy felét kitevő számban az állattartással járó zavarást jelölik meg az eljárás tárgyaként.
A slágertéma természetesen a kutyaugatás, ezt követi szorosan a kakaskukorékolás majd általánosságban az állattartással együtt járó szagok, zajok, bűz, kártevők megjelenése a takarmánytárolás miatt, nagyüzemi haszonállat-telepeknél az elviselhetetlen trágyaszag, a vágóhídra szállított állatok elviselhetetlen bőgése stb.
Fontos tudni, hogy a jegyző (de a bíróság is, egy éven túli probléma esetén ugyanis ők járnak el birtokperben) csak olyan döntést tud hozni, hogy kötelezi – megfelelő bizonyítottság esetén – a birtoksértőt az eredeti állapot helyreállítására vagy eltiltja a jövőre nézve a magatartástól.
Amint a két fél jogait és érdekeit kell mérlegelni, ahhoz a jegyző és a birtokvédelmi eljárás kevés, mert a Polgári Törvénykönyv és az eljárási kódex nem ad lehetőséget mérlegelésre és differenciált jogkövetkezmények alkalmazására.
Amennyiben tehát valamilyen állattartással járó zavarás megoldásaként olyan lehetőségek merülnek fel, mint pl. nyitvatartás korlátozása, további kötelezettségek előírása, állatok áttelepítése másik tartási helyre, de akár az az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása az eljárás során, hogy ki lakott ott előbb és ki később (annak ugyanis jelentősége van, hogy felelős vevőként megfelelően tájékozódtunk-e hol vásároltunk ingatlant, megtekintettük-e a környéket; vagy már ott laktunk és később költözött mellénk egy állattartással foglalkozó), akkor bizony csak szomszédjogi per lehet a megoldás. Az ilyen perek leggyakrabban kártérítéssel végződnek, az esetek kevés százalékában ítéli olyannak az állattartással járó zavarást a bíróság, hogy valamilyen komoly beavatkozásra számíthat az állattartó.
A teljes tanulmány dr. Kajó Cecília tollából itt olvasható: https://www.jogiforum.hu/publikaciok/1107
