Folytassuk az előző cikkben kezdődött elemzésünket a bíróság oldalán a hivatkozott tanulmányban rögzített időpontban (https://www.jogiforum.hu/publikaciok/1059) található 78 találat további értékelése körében.
“A 78 találatból 1 esetben (!) találtam hivatkozást az indokolás körében arra, hogy miért fontos az állatkínzás elleni szigorú fellépés: „Három év letöltendő börtönbüntetésre és 3 évi közügyektől eltiltásra ítélte a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) azt a férfit, akit egy sün bántalmazása miatt bűnösnek találtak állatkínzás bűntettében. Az ügyben a bíróság 2018. január 11-én tartott tárgyalást, melyen ítéletet is hozott. Az elsőfokú döntés szerint a vádlott 2016 júliusában egy keleti sün tüskéin újságpapírból tüzet rakott. A bántalmazás következtében az állat testfelszínének legalább 80%-a megégett és az égés során kialakult keringési összeomlásban, shockban, a szakszerű orvosi ellátás ellenére a sün kínok között elpusztult. Az ügyészség felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta, mellyel a vádlott védője a perbeszédében egyetértett. A vádlott a tárgyaláson nem kívánt vallomást tenni, bűnösségét elismerte, de ennek ellenére cselekményére magyarázatot adni nem tudott. Megbánása a bíróság szerint így kizárólag formális jellegű volt, melyet enyhítő körülményként nem tudott megfelelően értékelni. A bíróság megállapította, hogy a vádlott az állatkínzás minősített esetét, bűntettét követte el, mert az állatnak különös szenvedést okozott, ezen túl az állat el is pusztult. A bíróság az ítélet meghozatalakor súlyosító körülményként értékelte az éjszakai elkövetést, a
gátlástalan, valamint az elkövetővel szemben teljesen kiszolgáltatott, ellenállásra képtelen állat sérelmére történő elkövetési módot, hiszen a vádlott tovább táplálta az általa gyújtott tüzet, megakadályozva azt, hogy az állat esetleg el tudjon menekülni. További súlyosító körülmény, hogy a
keleti sün Magyarországon védett állat, az eszmei értéke 25 ezer forint. Súlyosító körülmény az is, hogy az állat elpusztult, illetve a hasonló jellegű bűncselekmények elszaporodottsága. A bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott fiatal felnőtt korát. A büntetés kiszabásánál – amellett, hogy az állatok védelme állami, társadalmi és emberi kötelezettség – a bíróság azt is figyelembe vette, hogy az állatkínzás bűncselekményének igazi társadalomra veszélyességét az
adja, hogy aki képes egy állatot ily módon bántalmazni, illetőleg elpusztítani, az könnyebben, illetőleg sokkal nagyobb eséllyel követ el hasonló erőszakos cselekményeket az embertársai sérelmére is. Tekintettel arra, hogy egyre több hasonló bűncselekmény fordul elő, ezért a bíróság
álláspontja szerint az ügyben enyhébb, rövidebb ideig tartó vagy végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása nem érte volna el a büntetés célját. A vádlott és védője enyhítésért fellebbeztek, míg az ügyész 3 nap gondolkodási időt tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozatra.”
Az ügyben feljelentést tevő Állatmentő Szolgálat Alapítvány végigkísérte az egész eljárást, és az I. fokú döntés meghozatalát dr. Jeney Ivánné bírónőnek egy sünis képeslappal köszönte meg.
Mint tudjuk, II. fokon jelentős enyhítés következett be:
„A Fővárosi Törvényszék 2018. július 3-án meghozott másodfokú határozatával enyhítette az állatkínzás bűntette miatt indult büntetőügyben kiszabott 3 év végrehajtandó szabadságvesztés büntetést. A vádlott büntetését 1 év 4 hónapra mérsékelte és a szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette, valamint mellőzte a közügyektől eltiltást. A vádlott 2016 júliusában éjjel 1 óra körül Budapest XIII. kerületében egy keleti sün tüskéin újságpapírból tüzet rakott, majd a megkínzott sünt magára hagyta. Reggel egy járókelő megtalálta a még élő, de életveszélyes állapotban lévő állatot és elvitte egy állatorvoshoz. A sünnek a testfelülete legalább 80%-át érintő
égési sérülései keletkeztek, a keringése összeomlott és a délután folyamán elpusztult. A keleti sün védett állat. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a vádlott elkövette az állatkínzás bűntettét, az indokolatlan bántalmazás következtében a sün elpusztult – úgy, hogy a vádlott különös
szenvedést okozott neki. Ezért 3 év szabadságvesztésre és ugyanennyi időre közügyektől eltiltásra ítélte. A másodfokú bíróság felhívta a figyelmet, hogy az állatkínzás legfeljebb 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, majd részletesen számba vette az enyhítő és a súlyosító
körülményeket. Kifejtette, hogy álláspontja szerint a büntetés célja az elsőfokú bíróság által kiszabottnál enyhébb büntetéssel is elérhető. A határozat jogerős.”
